Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[76] lorantfy2005-05-11 00:59:30

P. 3269. Könnyen mozgó, M tömegű kiskocsira fonálingát függesztettünk. Az ingatest tömege m, a fonál hossza l. A kocsit rögzítve az ingát kicsit kitérítjük, majd magára hagyjuk. A lengésidő megmérése után megismételjük a kísérletet úgy is, hogy a kiskocsit nem rögzítjük. Hogyan változik az inga lengésideje? (4 pont)

Károly Ireneusz verseny, Sárospatak

Előzmény: [75] riiaa, 2005-05-08 06:44:39
[75] riiaa2005-05-08 06:44:39
[74] riiaa2005-05-05 14:30:55

Nekem tetszik ez a megoldas.Szamomra kenyes kerdes az energia atalakulas.A surlodasi ero szukseges a henger felporgetesehez,es a helyzeti energia atalakul a henger forgasi energiajava,de a surlodasi ero munkavegzese soran a helyzeti energia tovabbi resze hove alakul at.Elnezest kerek,de nem volt lehetosegem magyar betukkel irnom.

Előzmény: [68] lorantfy, 2005-05-01 10:41:35
[73] riiaa2005-05-04 20:57:07
Előzmény: [70] Geg, 2005-05-01 12:57:21
[72] lorantfy2005-05-04 08:16:27

Igazatok van, a hengerre felírt energia egyenletben az érintkező pont elmozdulását kell figyelembe venni!

mgh+mgdsin\alpha=\frac 12 mv^2+\frac 14 mv^2+\frac 12 mgdsin\alpha

Beírva a számokat: 10d=3v2-72

Előzmény: [71] Mate, 2005-05-04 01:11:49
[71] Mate2005-05-04 01:11:49

Ihhj. ez csúnya volt...

Előzmény: [69] lorantfy, 2005-05-01 12:00:24
[70] Geg2005-05-01 12:57:21

Az energiamerleg (vagy munka-tetel) nem azert rossz, mert a "surlodasi ero munkaja mar tartalmazza a forgasi energiat", hanem azert, mert a surlodasi munka rosszul van felirva. A henger aljan levo pont - amelyre a surlodasi ero hat - altal megtett ut ugyanis nem annyi, mint amennyit a tomegkozeppont tesz meg.

Előzmény: [69] lorantfy, 2005-05-01 12:00:24
[69] lorantfy2005-05-01 12:00:24

Ezután nézzük mi a hiba az energiákkal felírt megoldásban.

mgh+mgdsin\alpha=\frac12 mv^2 + \frac14 mv^2 + \mu mgd cos\alpha

Az első szakaszon: mgh=\frac12 mv^2, ezt kihúzhatjuk. Nézzük mi marad, ha \mu=tg\alpha-t beírjuk.

mgdsin\alpha= \frac14 mv^2 + mgd sin\alpha

Ez nyilván nem igaz. Miért? Mert a súrlódási munka már tartalmazza a forgási energiát, így ez a jobb oldalon kétszer szerepel. Ha kihúzzuk, azonosság marad, ebből így nem lesz megoldás!

Továbbá hibás a d=\frac v2 t_2 képlet. A sebesség a második szakaszon állandó, így d=v1.t2

(A piros éa zöld hullámos aláhúzásokat a WORD-ben le lehet venni az Eszközök/Beállítások/Helyesírás/Helyesírási- ellenőrzés beíráskor ill. Nyelvhelyesség-ellenőrzés beíréskor pipák kivételével!)

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[68] lorantfy2005-05-01 10:41:35

Kedves Riiaa!

Mielőtt hibát keresek más megoldásában én először meg szoktam csinálni a példát, ahogy én gondolom.

A mozgás első szakasza, AB világos. a=g/2, s=3,6 m, t_1=\sqrt{\frac{2s}{a}}=1,2 s, v=at=6\frac ms.

A második szakaszon (BC) a súrlódási erő Fs=\mumgcos\alpha és mivel \mu=tg\alpha, Fs=mgsin\alpha, ami éppen megegyezik a gravitációs erő lejtővel párhuzamos komponensével. Így a második szakaszon a hengerre ható erők eredője nulla, tehát a tömegközéppont sebessége nem változik.

A második szakasz addig tart, míg a súrlódási erő felpörgeti a hengert \omega=v1/r szögsebességre.

M=rmgsin\alpha, \theta=\frac12 mr^2, \beta=\frac{M}{\theta}=\frac{2sin\alpha}{r}, v_1=\beta t_2r=2gt_2sin\alpha amiből

t_2=\frac{v_1}{2gsin\alpha}= 0,6 sec

A második szakasz hossza BC=d=v1t2=3,6m. A súrlódási erő Fs=20N,Ws=72J

Mivel a súrlódási erő pörgeti fel a hengert, a súrlódási munkából E_f=\frac14mv_1^2=36 J hasznosul és Q=36 J lesz a hőveszteség.

Remélem jól gondoltam!

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[67] Geg2005-04-29 16:16:22

Rosszul van felirva a munka-tetel, egesz pontosan a surlodasi ero altal vegzett munka.

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[66] riiaa2005-04-29 06:59:26
[65] riiaa2005-04-29 06:50:09
[64] galopin2005-04-27 23:27:36

Sziasztok.

Köszönetet szeretnék mondani ..vagyis irni nektek amiért ilyen gyorsan és ilyen sokat tudtatok nekem segiteni a harkályos témában ...ezekkel az infokkal már nagyon jol el tudok indulni. nagyon nagyon hálás köszönetem érte:) mindenkinek további jo fizikázást kivánok. és ezer köszi a segitséget.

üdv.

[63] Drin2005-04-27 19:22:55

Nem hangzik rosszul, de ez eléggé körülményes mérés lenne (legalábbis nekem), én inkább valami elméletibb megoldásra gondoltam. Bár lehet, hogy az álltalam használt modellt is igazítani kéne a "valósághoz", de eddíg akárhányszor is néztem a pezsgőtabletta oldódását valahogy mindíg úgy tűnt, hogy félgömbszerű buborékok vannak a felszínén. Amúgy elmélet útján meg lehet becsülni, hogy kb milyen határok között változhat a sugár. Pl ha felírod a diff-egyenleteket akkor amikor kiszámolod, hogy kb oldódástól kezdve mennyi időn bellül fog a tablettára ható felhajtóerő és gravitációs erő egyensúlyt tartani akkor az időre kapott kifejezésből kihozható, de ez is csak alsó-felső korlát. Mondjuk talán be lehetne vezetni valami állandót az oldódás folyamatára amiből aztán ki lehetne gyötörni valahogy a sugarat, de ez elég esélytelen.

Előzmény: [62] Fálesz Mihály, 2005-04-27 12:34:50
[62] Fálesz Mihály2005-04-27 12:34:50

Egy ötlet. (Lehet, hogy teljesen használhatatlan.)

A tablettára tapadó gáz mennyisége a tabletta felszínének nagyságától függ.

A tablettát vékonyabbra csiszolod, és megkeresed azt a vastagságot, amikor éppen lebeg. Ebben az esetben a tabletta sűrűségéből kiszámolhatod, hogy mennyi gáz tapad rá összesen.

Előzmény: [61] Drin, 2005-04-27 10:12:27
[61] Drin2005-04-27 10:12:27

Sziasztok!

Múltkor csináltam egy phys feladatot és egy (szerintem) fontos lépést kivéve lényegében kész a feledata. A feladat az, hogy a pezsgőtabletta méretét adjuk meg az idő függvényében. Az oldódó pezsgőtabletához olyan modelt választttam, hogy adott pillanatban a pezsgőtabletta (minek alakja kjör alakú hasáb) felszínén sok félgömb alakú "kis gáztartály" van egyenletesen elhelyezkedve a vízzel érintkező felületen amikben az oldódás során a tablettából "kioldott " gáz van (álandó nyomáson és állandó hőmérsékleten, valamint feltételezem, hogy a mólszám se változik a "gáztatrályban" és a további kioldott anyag a félgömbök között "kiszivárog"). Feltételeztem továbbá, hogy a folyamat során a víz koncentrációja közel állandó és (nyilván nem egy mély víztatrályba dobjuk a tablettát) a "gáztatrályokban" a nyomás is állandó (a légkörivel egyenlő) mivel a pohár aján a víz hidrosztatikai nyomása jóval kisebb mint a légköri nyomás. A megoldás során azonban nem tudtam még csak közelítőleg se meghatározni a félgömb alakú "gáztaretályok" sugarát, térfogatát ? Ha van valami ötletetek akkor légyszi ítjatok. Előre is kösz.

[60] lorantfy2005-04-22 18:03:54

"Guinness Book of Records"-szerint:

The beak of the red-headed woodpecker hits the bark of a tree with an impact velocity of over 21 km/h, subjecting the bird's brain to a deceleration of approximately 10 g when its head snaps back.

Jó lenne tudni a kép milyen expozíciós idővel készült, mert a bemozdulás kb. 2 cm és ebből már lehetne következtetni a sebességre. Ha 1/100-al akkor 2 m/s körül volt a sebesség. A max. amplitudó 10 cm körüli lehet.

[59] lorantfy2005-04-22 09:41:09

Valóban a csőr rugalmasságát is meg kell vizsgálni. Az ütközés a kritikus pont. Légkalapács effektus. A légkalapács nyele rázkódik, de nem üt erősen. Egy beépített rugó elnyeli az energiát. Nyilván a természet is kitalált valamilyen energia elnyelő rendszert a harkály csőréhez.

Előzmény: [57] Fálesz Mihály, 2005-04-22 09:21:58
[58] Hajba Károly2005-04-22 09:28:40

Kedves galopin!

Goole(harkály fizika)

Az első szálon továbbmenve ERRE leltem. Innen folytathatod a keresést.

A Gugli eredménylistában van egy rahedli szemét, de hát guberálni tudni kell. :o)

Jó kutakodást!

HK

Előzmény: [55] galopin, 2005-04-21 21:46:01
[57] Fálesz Mihály2005-04-22 09:21:58

Szerintem inkább két, különböző körfrekvenciájú fél rezgőmozgásra, ha tetszik, labdapattogásra hasonlít. A kisebbik gyorsulás és nagyobb (fél) amplitúdó akkor van, amikor eltávolodik a fától, és a fa felé gyorsul. A nagyobb gyorsulás pedig akkor van, amikor koppan.

A kérdés igazából az, hogy a rengeteg koppanást hogy bírja ki agyrázkódás nélkül. Egyszer azt hallottam, hogy a csőre és a koponyája között egy nagyon rugalmas szövet van, de forrást ebben a pillanatban nem tudok.

Előzmény: [56] lorantfy, 2005-04-22 08:44:29
[56] lorantfy2005-04-22 08:44:29

Közelítsük a kopogtatást harmonikus rezgőmozgéssal. A harkály méreteiből meg lehet becsülni a max. kitérést. A kopogtatás hallható hangjából megbecsüljük a frekvenciát. Ezekből kiszámoljuk a max. gyorsulást amit el kell viselnie. Hozzá még tonna rizsa, pár kép és kész a dolgozat.

Előzmény: [55] galopin, 2005-04-21 21:46:01
[55] galopin2005-04-21 21:46:01

Sziasztok. egy nagy segítséget szeretnék töletek kérni. az lenne a problémám hogy egy fizika esszét kellene irnom arrol hogy a harkály kopogtatja a fákat de nem kap agyrászkódást ...cimmel. sajnos a könyvtárakban és az interneten sem igazán találtam ezzel kapcsolatos információt. kellene irni a harkályrol ugy általánosan és fizikai bizonyitással is hogy miért is van ez. nem tudom hol kellene megfogni egyáltalán a témát:( abban szeretném a segítségeteket kérni hogy ha modotokban áll légyszives irjátok már meg nekem hol találok ehez a témához megfelelö szakirodalmat? ...mind biologiai mind fizikai vonalon vagy a kettöt együtt biofizikain:) légyszives segitsetek nekem mert szorit a határidö (május 5) hogy ezt a 3-4oldalas irományt leadásra kell bocsátanom. elöre is köszi ha tudtok segiteni Krisz

[54] Drin2005-04-19 07:21:31

Este megnéztem mi lesz az y(x), tenyleg érdekes bár én a(x)-et b(x)-et a köv képpen adtam meg: a(x)=a0(L-x)/L, b(x)=b0(L-x)/L, L a gúla magassága, a(x) b(x) meg a hasonlóságok alapjan megy, ugyanígy az erőkar+tömeg is csak ekkor (L-x)/L a hjarmadik hatvanyon van. Szép másodfokú lett, bár a cikk alapján azért fennáll: L >>a0,b0 mert ez vegülis a közepvonal lehajlasa ( bar a L >>a0,b0 nem ennyire erős feltétel). Viszont kiváncsi lennék, hogy csonkagúla esetén mi lenne az y(x) bár ahogy elnéztem a diff-egyenletet ehhez inkább progi kéne.

Előzmény: [53] Geg, 2005-04-18 21:12:44
[53] Geg2005-04-18 21:12:44

0 < x < l

l -nek hosszusag a mertekegysege, nem egy dimenziotlan szam, de a matematika szempontjabol kb tokmind1.

Előzmény: [52] Drin, 2005-04-18 20:52:06
[52] Drin2005-04-18 20:52:06

Szia Geg!

Köszi a gyors választ. Akkor végülis a phys tanáromnak volt igaza. Tényleg gúla lesz, bár a szöveg nem említi, hogy csonka-e de gondolom ettől el lehet tekinteni. Ínnét már tényleg gyors a megoldas: M(x)=E*I(x)*G ... stb, bár gondolom 0 <= x <= 1.

Előzmény: [51] Geg, 2005-04-18 19:01:16

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]