|
[304] Károly | 2006-07-07 09:21:00 |
Más: Ti hogy tanultátok a definíciót?
f felbonthatatlan, ha f = ab-ból az következik, hogy vagy f és a vagy f és b asszociáltak.
Avagy
f felbonthatatlan, ha f = ab-ből az következik, hogy vagy a vagy b egység.
Köszönöm
Károly
|
|
[303] Károly | 2006-07-07 09:19:22 |
Abbahagyva a hülyéskedést, én eddig a következőket látom:
(1) Ha a struktúra véges, akkor (1.a) A 2. axióma sima kommutativitásba megy át. (1.b) A 4. axióma tétel.
(2) Az 5. axióma független, mert van nemtriviális példa 1-4-re, úgy, hogy 5. nem teljesül.
Kösz
Károly
|
Előzmény: [300] Károly, 2006-07-06 16:18:33 |
|
[302] Károly | 2006-07-07 09:02:34 |
Nem úgy értettem, hogy mondjatok példát. (A példa egyébként jó.:-) Hanem úgy, hogy valaki azt mondja, hogy igen, van ilyen algebrai struktúra, korbácsnak hívják, és Vittorio d'Assistenza olasz matematikus publikált tételeket a Zeitschrift der angewandten Nabelschau-ban.
Károly
|
Előzmény: [301] 2501, 2006-07-06 23:26:24 |
|
|
[300] Károly | 2006-07-06 16:18:33 |
Sziasztok!
Új vagyok, ha nem jó helyen járok, irányítsatok át!
Szükségem lenne egy algebrai struktúrára, a következő axiómákkal:
1. Idempotencia: aa = a 2. "Kommutativitás": ab =?= ba (Ezt a jelölést én találtam ki; olvasd: ab, ha létezik, egyenlő ba-val. Ez amolyan "kváziművelet", nem minden ab létezik, de ha létezik, akkor ba is létezik, és egyenlő ab-vel.) 3. Megoldhatók x-re az ax = b egyenletek. 4. Az ax = a egyenlet egyetlen megoldása: x = a. 5. Hurokmentesség: (ab = c és ac = b) => b = c (És ekkor már a = b = c.)
(Asszociativitás nincs!)
Ráismertek-e valami hasonlóra? Van-e neve? Vannak-e tételek?
Köszönöm
Károly
|
|
[299] joe | 2006-06-02 19:48:53 |
138. feladat: (Ha nem tévedek.)
Azt mondjuk, hogy a k számot öröklődő n alapú számrendszerben írjuk föl, ha a k számot a következőképpen fejezzük ki: Írjuk föl a k számot (a hagyományos módon) n alapú számrendszerben, majd az együtthatókat "fejtsük ki", tehát helyett írjunk ai darab összeadandót: . Az így kapott kifejezésben minden kitevőt írjunk öröklődő n alapú számrendszerbe (tehát ismételjük meg az n alap minden kitevőjére az imént leírt eljárást; majd a kitevőkben szereplő számok kitevőire, és így tovább). Ezt az eljárást addig folytatjuk, amíg a kifejezésben csak a + jel, az n szám és a 0 szerepel (tehát az 1-et n0 -nak írhatjuk). Ez a rekurzív eljárás véges sok lépésben véget ér, és a k szám egyértelmű öröklődő n alapú számrendszerbeli alakját adja.
Definiáljuk a következő sorozatot: a0:=k, ahol k természetes szám;
Minden i természetes számra:
Ha ai-1 nem pozitív egész, a sorozatnak nincs több tagja.
Ha ai-1 pozitív egész, akkor írjuk föl azt öröklődő i+1 alapú számrendszerben; az így kapott kifejezésben MINDEN (i+1) számot cseréljünk ki (i+2)-re, számítsuk ki az így keletkezett kifejezés értékét, és az ennél eggyel kisebb számérték legyen ai.
Melyek azok a k természetes számok, melyekre a0=k esetén az ai sorozat véges?
|
|
|
[297] Lóczi Lajos | 2006-05-25 15:07:12 |
A
http://mathworld.wolfram.com/CoinTossing.html
http://mathworld.wolfram.com/Run.html
http://mathworld.wolfram.com/Fibonaccin-StepNumber.html
oldalakon mindenféle szép rekurziókat meg generátorfüggvényeket fogsz találni olyan kérdésekről, hogy pl. "mennyi az esélye, hogy n dobásban nincs k egymásutáni írás", vagy hogy "mennyi az esélye, hogy egy n hosszú dobássorozatban előfordul egy legalább k hosszúságú fejsorozat".
|
Előzmény: [296] stephen, 2006-05-25 10:04:42 |
|
[296] stephen | 2006-05-25 10:04:42 |
Nagyon érdekelne az alábbi feladat megoldása:
Feldobunk n pénzérmét. Mennyi a valószínűsége, hogy lesz legalább k egyforma (fej vagy írás) egymás mellett?
|
|
[295] nadorp | 2006-04-07 08:54:40 |
Köszi a gyors választ és a cikket. "Tisztességes" primitív függvény létezésében én sem hittem, de gondoltam, hátha vannak itt is olyan speciális integrálási határok, ahol az érték meghatározható valamilyen módszerrel ( paraméteres integrál, komplex integrál stb,mint pld. esetén)
|
Előzmény: [292] Lóczi Lajos, 2006-04-07 00:52:18 |
|
[294] Lóczi Lajos | 2006-04-07 01:48:32 |
Homogenitásvizsgálatot alkalmaznak akkor, ha azt szeretnék eldönteni, hogy a két minta azonos eloszlásból származik-e, de maga az eloszlás ismeretlen.
Ha tudjuk, hogy normális eloszlásból származnak a minták és ezek egymástól függetlenek, kétmintás próba alkalmazható: ha a szórás nem ismert, de feltehető, hogy azonos, akkor használnak kétmintás t-próbát.
|
Előzmény: [290] rizsesz, 2006-03-21 11:15:30 |
|
|
[292] Lóczi Lajos | 2006-04-07 00:52:18 |
Mivel az okos szoftverek nem adnak "elemi" függvényből álló megoldást, valószínű, hogy ilyen nincs is. Az integrál, ahogyan írtad, az integrálkoszinuszfüggvénnyel kifejezhető, akár primitívfüggvényként, akár határozott integrálként fogjuk fel. (Ez pedig "egyszerűbbnek" tekinthető, mert a nevezőben nem szerepel x2, csak x.) Az, hogy a példatárba ilyen bekerül, nem baj, de figyelmeztetni illik az olvasót, hogy ne törje magát elemi függvények körében a megoldás keresésén.
|
Előzmény: [291] nadorp, 2006-04-06 23:21:16 |
|
[291] nadorp | 2006-04-06 23:21:16 |
Van egy kis problémám. Állítólag az egyik közgázos matek példatárban szerepel az alábbi feladat.
Határozzuk meg a következő integrál érétkét:
Az egzisztencia következik az abszolút konvergenciából, de ... Parciális integrálás után - a konstans tag nélkül nézve - az integrált kapjuk, és gondom - sőt kétségem - van a zárt alak létezéséről. Bármilyen ötletet vagy forrást örömmel fogadnék.
|
|
[290] rizsesz | 2006-03-21 11:15:30 |
Sziasztok! Egy kérdés: milyen kapcsolat van a homogenitás-vizsgálat és a páros mintás t-próba között?
|
|
[289] hobbymatekos | 2006-03-06 18:29:21 |
Köszönöm a választ. Igen szép diszkusszió. Tehát pozitiv térnyolcadban az origó az egyedüli megoldás. Továbbá poz. egész koordinájú pontokban a fv étéke ha egész, akkor pontosan 5.
|
Előzmény: [285] lgdt, 2006-03-05 16:54:51 |
|
|
|
[286] xviktor | 2006-03-05 19:37:33 |
Hali!
Az erdekelne, hogy a kovetkezo sejtes be van-e mar bizonyitva:
Vegyunk egy tetszoleges pozitiv egesz szamot. Ha paros osszuk el kettovel, ha paratlan szorozzuk meg 3al es adjunk hozza 1-et. A sejtes szerint veges lepesen belul mindig 1hez jutunk. Pelda:17->17.3+1=52->52:22=13->13.3+1=40->40:23=5->5.3+1=16->16:24=1
Udv: Viktor
|
|
[285] lgdt | 2006-03-05 16:54:51 |
a feladatot önkényesen változtatva (rotflmao):
ha , akkor mennyi n?
1. b>1a1<b, mert
, mert b2(n2-4)-4n>b2(n-2)2, mert -b2-n>-nb2+b2, mert
, mert b>1 és n>2.
2. a1>0, mert
3. a1 jó b'-nek a szimmetria miatt.
ezekből következik, hogy ha létezik olyan n,b, amelyekre a is egész, akkor az b=1-gyel is jó (mert az egyre kisebb b'-kel előbb utóbb eljutunk egyig). ha b=1, és a egész, akkor x:n2-4-4n=x2 (ez a megoldóképletből jön), ekkor
d2:=4+4+x2, d2-x2=8(d-x)(d+x)=8, ez csak akkor lehet, ha (d-x=1 és d+x=8) vagy (d-x=2 és d+x=4).
az első alapból nem teljesülhet, mert akkor x=3,5 lenne, így x=1 és d=3, behelyettesítve
|
Előzmény: [264] hobbymatekos, 2006-02-23 21:18:56 |
|
|
|
|
|