Fórum: Valaki mondja meg!

A válasz az, hogy nem igaz, én néztem be valamit. Egy ellenpélda a &tex;\displaystyle \left(\matrix{1&1&0\cr 0&0&1\cr 0&1&0}\right)&xet; mátrix.

Ez volt idén (2015) középszintű matematika feladat, 2 pontért.

3. „Minden szekrény barna.” Válassza ki az alábbiak közül annak a mondatnak a betűjelét, amelyik tagadása a fenti kijelentésnek! A) Van olyan szekrény, amelyik nem barna. B) Nincs barna szekrény. C) Van olyan szekrény, amelyik barna. D) Pontosan egy szekrény barna.

Megkérdeztem a munkahelyemen 10 embert.(mérnököket) 6 a 'B'-re tippelt. Kettő azt mondta az 'A' és a 'B' is jó. Ketten a jó 'A' megoldást.

Kérdésem, vajon az érettségin, hány százalék adott erre jó választ? Valahol ez a statisztika fellelhető a Neten?

Nem hiszem, hogy lenne ilyen statisztika. Az érettségit papíron írják, papíron javítják ki, és nem fogják minden egyes kérdés eredményét összegyűjteni sehol.

Tud valaki egy 8x8-as latin-görög négyzetet? És tud valaki egy 8x8x8-as görög-latin-cirill kockát? Ha igen, kérem, hogy írja le. Előre is köszönöm. BERTALAN ZOLTÁN.

Legyen "D(n)" az "n" elemű permutációk közül azoknak a száma, amelyeknek nincs fixpontja. Bizonyítsuk be kombinatorikus módon a következő összefüggést:

D(k)=(k-1)*(D(k-1)+D(k-2))

Sok olyan háromtagú számtani sorozat van, amelynek tagjai négyzetszámok. (Ilyen például 1, 25, 49 vagy 49, 169, 289 vagy 49, 289, 529 vagy 961, 1681, 2401 stb....) Az ilyen háromtagú sorozatok tagjainak előállítása visszavezethető pitagoraszi számhármasokra, és az ilyen sorozatok tagjaiból pitagoraszi számhármasok állíthatóak elő.

De:

- Van-e olyan négytagú (esetleg többtagú) számtani sorozat, amelynek minden tagja négyzetszám?

- Van-e olyan háromtagú (esetleg többtagú) számtani sorozat, amelynek minden tagja köbszám (esetleg negyedik hatvány, esetleg ötödik hatvány, ..... stb.)

Tisztelettel: Bertalan Zoltán.

"- Van-e olyan háromtagú (esetleg többtagú) számtani sorozat, amelynek minden tagja köbszám (esetleg negyedik hatvány, esetleg ötödik hatvány, ..... stb.)"

Egy gyors keresés után ezt az arxiv-os Ribet-cikket találtam.

A Conjecture 1 alapján pedig úgy tűnik, az az általános sejtés (Dénes, 1952), hogy számtani sorozatot csak triviális módon alkothatnak páratlan prímkitevő esetén.

Ebben a Theorem 3 azt állítja, hogy &tex;\displaystyle a^p+2^{\alpha}b^p+c^p=0&xet;-nak nincs megoldása az egész számok körében, ha &tex;\displaystyle 2\le \alpha\le p&xet;. Továbbá &tex;\displaystyle a^p+2b^p+c^p=0&xet;-nek nincs olyan relatív prím egész megoldása, ahol abc páros lenne. Illetve a Theorem 4 p=4k+1 alakú kitevőre igazolja a sejtést.

Pontosítok: nincs megoldása a nem-0 egész számok körében.

"- Van-e olyan négytagú (esetleg többtagú) számtani sorozat, amelynek minden tagja négyzetszám?"

Erre úgy tűnik, szintén tagadó a válasz: pl. Győri, Hajdu és Pintér cikke (Perfect powers from products of consecutive terms in arithmetic progression, Compositio Mathematica, 2009) alapján egy még erősebb állítás is igaz:

"We prove that for any positive integers x,d and k with gcd (x,d)=1 and 3<k<35, the product x(x+d)...(x+(k-1)d) cannot be a perfect power".

A cikk alapján úgy tűnik, az &tex;\displaystyle x(x+d)...(x+(k-1)d)=by^n, (x,d)=1&xet; egyenlet megoldását már Euler is vizsgálta a &tex;\displaystyle b=1, k=4, n=2&xet; esetre. Sőt Erdős sejtése az, hogy &tex;\displaystyle k>3&xet; esetén sosem lehet egy (rel. prímekből álló) számtani sorozat &tex;\displaystyle k&xet; egymást követő elemének szorzata teljes hatvány.

Köszönöm az információkat. Bertalan Zoltán.

Meg tudja nekem valaki mondani annak a testnek a térfogatát és felszínét, amely három, egymással egybevágó, egymásra merőleges, ugyanazzal a középponttal rendelkező tóruszból áll. Ismert a tóruszok középkörének "R" sugara és ismert a tóruszok kör alakú síkmetszetének "r" sugara, ahol r<R.

A test térfogatának kérdését tekintve &tex;\displaystyle -&xet; az alábbiak a felszínre "még inkább" vonatkoznak &tex;\displaystyle -&xet; számomra úgy tűnik, hogy a térfogat nem fejezhető ki elemi függvényekkel. Még konkrét speciális esetben sem sikerült.

Tekintsük pl. az &tex;\displaystyle R=2&xet;, &tex;\displaystyle r=1/2&xet; esetet. Ekkor a test nyolcadrésze látható az ábrán. Különféle darabolásokkal a térfogat felírható kettős-, illetve egyszeres integrálokkal, ám úgy tűnik, hogy ezeknek nincs elemi primitív függvénye.

Természetesen numerikusan az integrálok, s így a térfogat is számolható.

Meg tudnánk például határozni az &tex;\displaystyle R=2&xet;, &tex;\displaystyle r=1/2&xet; esetben a teljes test közelítő térfogatát?

Matematikusok egy vonaton születésnapi bulit rendeznek, és egy csokistortát majszolgatva összemaszatolják magukat. A kalauz jegyellenőrzés közben megjegyzi, hogy némelyik matematikusnak csokikrémes lett a füle. A matematikusok persze rögtön elszégyellik magukat, és ezután egy szót sem szólnak egymáshoz. Persze látják egymást, de magukat nem, ugyanis a vonaton nincsen tükör. A matematikusok a vonaton még megmosakodni sem tudnak, mert a vonaton nincs víz. A kalauz persze jó tanácsként közli a matematikusokkal, hogy minden megállóhelyen van mosakodásra lehetőség. Ezután a következő megállónál nem száll le egyetlen egy matematikus sem a vonatról, hogy megmosakodjon. A rákövetkező megállón sem száll le egyetlen egy matematikus sem a vonatról, hogy megmosakodjon. Viszont a harmadik megállónál néhány matematikus leszáll a vonatról, hogy megmosakodjon.

Kérdés: Hány matematikus szállt le a vonatról mosakodás céljából?

Megoldást szeretnél vagy csak segítséget? Feltehetjük, hogy minden matematikus egyformán, okosan gondolkodik. Ahogy biztosan megtudja, hogy maszatos lett leszáll és megmossa az arcát. Kezd el 2 emberrel és gondold végig a lehetőségeket, aztán ha kell növeld a számukat!

Tisztelt fórumozók ! - kérdésem ki hogyan bizonyítaná be,hogy az alábbi képlet alkalmas minden N természetes szám felírására :

(2)'a *(2b +1) = N vagyis 2 az ,,a" hatványon szorozva (2b+1) = N bocsánat,de kitéve a hatványkitevőt a következő üzenetet kaptam :,,Hiba: A ,,hatványkitevő" parancs csak matematikai módban használható " - tudván,hogy a és b eleme az N + (0) vagyis a és b eleme a természetes számok halmazának plusz nulla

- elképzelésem a ,,reductio ad absurdum" vagyis visszavezetés a lehetetlenre

(2)'0 *(2*0 +1) =/= 1 vagyis azaz 2 a nulla hatványon szorozva ... 1 *(0 +1) =/= 1 vagyis

1 =/= 1 ami tudjuk,hogy nem igaz,

- vélemények ?

- segítségeteket nagyon szépen köszönöm !

Kedves Jhony!

Amit írsz, az a számelmélet alaptételéből következik:

Minden nem 0 és nem 1 nem -1 egész szám felírható prímszámok (prímhatványok) szorzatatként és ez az előállítás előjeltől és sorrendtől eltekintve egyértelmű.

pl &tex;\displaystyle 1800=2\cdot 3\cdot 3\cdot 5\cdot2\cdot2\cdot 5&xet;, vagy &tex;\displaystyle 1800=-3\cdot 2\cdot (-2)\cdot 5\cdot2\cdot3\cdot 5&xet;

Kanonikus alaknak hívjuk azt, amikor a prímtényezőket csoportosítjuk, és a megfelelő kitevőn írva szorozzuk őket össze, pl &tex;\displaystyle 1800=2^3\cdot 3^2\cdot 5^2&xet;

Esetünkben: ha &tex;\displaystyle n&xet; páratlan, akkor &tex;\displaystyle n=2b+1&xet; valamilyen &tex;\displaystyle b&xet; egész számra és

&tex;\displaystyle n=2^0(2b+1)&xet;

Ha &tex;\displaystyle n&xet; osztható kettővel, akkor &tex;\displaystyle n&xet; prímtényezős felírásában szerepel a kettő. Írjuk föl &tex;\displaystyle n&xet; kanonikus alakját: &tex;\displaystyle n=2^\alpha\cdot p_1^{\beta_1}\cdots p_t^{\beta_t}&xet; Most a kettőhatvány utáni rész páratlan, azaz &tex;\displaystyle 2b+1&xet; alakú, így &tex;\displaystyle n=2^\alpha(2b+1)&xet;.

Hátra van még az 1, mert arról nem szól a számelmélet alaptétele: &tex;\displaystyle 1=2^0(2\cdot 0+1)&xet;

Úgy kaphatsz ilyet:

&tex;\displaystyle 2^a(2b+1)&xet;

ha 2^a(2b+1) elejére és végére egy $ jelet írsz. A matematikai mód ezzel a jellel kezdődik és végződik.

- köszönöm szépen a válaszokat ! - a továbbiakban folytatnám a gondolatot,tekintsük nulladik lépésnek az előzőekben felírt és elfogadott,bizonyítást nem igénylő képletet,azaz

0. &tex;\displaystyle 2^a *(2b+1)=N&xet; képletet, ,,a" és ,,b" eleme az N+(0) -nak 1. tudjuk,ha &tex;\displaystyle 2^a&xet; azaz 2-őt az ,,a" hatványon ,,a"-szor osztjuk 2-vel az eredmény 1 2. ha (2b+1) -et beszorozzuk 3-mal és hozzáadunk 1-et ,azaz (2b+1)*3 +1 = 6b+4 azaz 6b+4 = 2(3b+2) vagyis az eredmény ismét egy páros szám amit osztva 2 -vel kapjuk a (3b+2),ami páratlan 3. ha a (3b+2) -őt beszorozzuk 3-mal és hozzáadunk 1-et ,azaz (3b+2)*3 +1 = 9b+7 4. bizonyítsuk be,hogy &tex;\displaystyle (9b+7)=2^x&xet; ahol ,,x" természetes szám,vagyis bizonyítsuk be,hogy a fent említett képletből bármely (2b+1) számra folytatván a sort,azaz szorozva 3-mal plusz 1 ,osztva 2 -vel majd ismét szorozva 3-mal plusz 1 előbb-utóbb 2 hatványát eredményezi .

Adott egy gömbön az AB ív. Hol vannak a gömbfelületen azok a C pontok, melyekre az ABC gömbháromszög területe egy adott állandó.

Az A, B és C egymást kizáró események P(A)=p, P(B)=q, P(C)=r. Mennyi a valószínűsége n független kísérletet elvégezve, hogy A előbb következik be mint B vagy C? Mi lesz e valószínűség határértéke, ha n tart a végtelenbe?

https://hu.wikipedia.org/wiki/Collatz-sejtés

&tex;\displaystyle D:=(A\cup B\cup C)^c&xet;, ekkor &tex;\displaystyle {P}(D)=1-p-q-r&xet;. Ekkor lényegében egy 4 oldalú cinkelt "kockával" dobunk. Legyen a keresett valószínűség &tex;\displaystyle R_n&xet;. Feltételezzünk arra, hogy az első dobás, amikor &tex;\displaystyle D&xet;-től különbözőt dobunk, &tex;\displaystyle k&xet;, legyen ez az esemény &tex;\displaystyle S_k&xet;, és a &tex;\displaystyle k&xet;-ik dobás &tex;\displaystyle X_k&xet;, a függetlenséget használva adódik, hogy:

&tex;\displaystyle P(S_k)=P\left(X_{k}\neq D\cap\bigcap_{j=1}^{k-1}X_j=D \right)=P(X_k\neq D)\prod_{j=1}^{k-1}P(X_j=D)=(1-p-q-r)^{k-1}(p+q+r) &xet;

Ebből a nekünk megfelelő eset az, amikor &tex;\displaystyle A&xet;-t dobunk, így az &tex;\displaystyle A&xet;, &tex;\displaystyle B&xet;, &tex;\displaystyle C&xet; események páronként kizáró volta miatt: miatt:

&tex;\displaystyle P(S_k\cap X_k=A)=P\left(X_{k}=A\cap\bigcap_{j=1}^{k-1}X_j=D \right)=P(X_k=A)\prod_{j=1}^{k-1}P(X_j=D)(1-p-q-r)^{k-1}p &xet;

Vagyis &tex;\displaystyle n&xet; dobás esetén, alkalmazva a mértani sor összegképletét:

&tex;\displaystyle P(R_n)=\sum_{i=1}^nP(S_i\cap X_i=A)=p\sum_{i=0}^{n-1}(1-p-q-r)^{i} =p\frac{1-(1-p-q-r)^n}{p+q+r} &xet;

Ha &tex;\displaystyle p,q,r>0&xet;, akkor &tex;\displaystyle n\to\infty&xet; esetén a keresett valószínűség tart &tex;\displaystyle \frac{p}{p+q+r}&xet;-hez. (és nem okoz problémát, ha &tex;\displaystyle p+q+r=1&xet;).

Nagyon szép megoldás! Köszi!

Közben megtaláltam a keresett mértani helyet: Az adott ív főkörével párhuzamos síkon lévő körív a gömbön. Lexell-körnek hívják.

Nem hiszek neked.

Igaz-e hogy ha az egység intervallumba elhelyezünk végtelen sok zárt intervallumot, hogy az összhosszuk divergens, akkor biztosan létezni fog legalább 1 pont, amelyik végtelen sok által van lefedve? (R felett)

Nem igaz: &tex;\displaystyle I_n=[\frac {1}{2n},\frac {1}{n}]&xet; triviális ellenpélda, összhossz végtelen, és minden pont véges sokszor van fedve.

Nagyon szép válasz!

És ha az intervallumok méretének adunk valami K alsó korlátot? (azt sejtem, hogy így már nem lehet)

És ha nagyobb (mondjuk 2) dimenzióban akarunk ilyen, >K méretű kockákkal fedni?

Vagy, ha még azt is megengedjük, hogy olyan alakzatokkal fedünk, amelyek előállnak véges sok téglatest uniójaként/metszeteként?

(ezeket próbáltam, sikertelenül. Állítólag valamelyik Lebesgue integrálos tétellel könnyű, de én azt nem tudom. Sőt, még az eredményt sem igazán.)

&tex;\displaystyle K>0&xet; alsó korláttal meg már igaz: legyen m>0 olyan egész, hogy &tex;\displaystyle \frac 1m<K&xet;, ekkor mivel minden intervallum legalább &tex;\displaystyle K&xet; hosszú, ezért tartalmaz legalább egy darab &tex;\displaystyle \frac lm&xet; alakú pontot. Így skatulyaelv miatt a végtelen sok intervallum valamelyik ilyen pontot végtelen sokszor tartalmazza. "Hasonló" gondolatmenet megy magasabb dimenzióban.

Nem arra gondoltál, hogy az egész intervallumot lefedjük zárt intervallumokkal?

Hülyeség, felejtsd el.

A dominált konvergencia tétellel/Fatou-lemmával valóban be lehet látni ilyeneket. Legyen az &tex;\displaystyle f_n&xet; függvény az &tex;\displaystyle n&xet;-edik halmaz (ami tetszőleges mérhető halmaz, így intervallum vagy akár intervallumok uniója is lehet) karakterisztikus függvénye (a halmazon 1, kívül 0). Ekkor a konstans 1 függvény egy integrálható majoránsa az &tex;\displaystyle f_n&xet;-eknek, így pl. a Fatou-lemma alapján &tex;\displaystyle limsup_{n\to\infty} \int f_n d\lambda\le \int limsup_{n\to\infty} f_n d\lambda&xet;, ahol az utóbbi limeszt pontonként értjük. Ha az &tex;\displaystyle f_n&xet;-eket meghatározó halmazok mértékére van egy közös alsó korlát K, akkor a bal oldali határérték is legalább K. Ha viszont egy pontot csak véges sok &tex;\displaystyle f_n&xet; fed le, akkor a jobb oldali integrálban szereplő &tex;\displaystyle limsup_{n\to\infty} f_n =0&xet; abban a pontban, egyébként 1. Mivel a jobb oldal nem lehet 0, így az az erősebb állítás is kijött, hogy a végtelen sokszor lefedett pontok halmaza nem lehet nullmértékű (sőt legalább K mértékű kell legyen).

Esetleg tisztába tehetnénk a Lexell-körívet.

Ezt dobta ki a kereső: [link]

Legyen f eleme C(I) folytonos függvény az I = (0, 1) nyílt intervallumon, és tegyük fel, hogy lim x->0+ f(x) = +végtlen , határozzuk meg a g(x) := sin f(x) kompozíciófüggvény torlódási pontjainak halmazát x->+0-ra!

Arra gondoltam, hogy a Fejes-Tóth féle programot csináljuk végig.

Vegyük a poláris háromszöget. Az eredeti háromszög területéből következtethetünk a poláris háromszög kerületére. A poláris háromszögnek ismerjük egy csúcsát, az ebből kiinduló oldal-főköröket és a kerületet. Ezek meghatározzák a harmadik oldalhoz hozzáírt kört...

Üdv Mindenkinek! Van egy régebbi IQ könyvem, J. E. Klausnitzer: IQ-Önteszt, Ciceró kiakó, 2005. Ebben van egy pár kérdés amelyekben rácspontokra rajzolt zárt görbevonal által határolt lapok súlypontjának a koordinátáit kell megmondani. Mindjárt jön a rajz is. Így saccolással általában eltalálható a súlypont koordinátája, de az lenne a kérdésem, hogy milyen szabály alapján kell meghatározni, hiszen nem is matematika könyvről van szó, hogy különféle elméleteket alkalmazzunk, hanem egyszerű IQ könyvről. Tudna-e valaki segíteni, hogy miként kell meghatározni a látható lapok súlypontjainak a koordinátáit? Ha szükség van az eredményre azt is küldöm, hiszen megvan, engem a "miért az a súlypont" kérdésre érdekelne a válasz! Előre is köszönöm!

Gondolatban fellógatod több kiválasztott szélső pontjánál fogva. Forgathatod a könyvet is. Behúzod a függőlegest, mikor úgy gondolod egyensúlyban lenne. 4-5 egyenest behúzva kiválasztod azt a hármat, ami egy kockában metszi egymást és kész. Az is az intelligenciához tartozik, hogy le tudsz játszani bizonyos dolgokat gondolatban!

Kedves lorantfy! Köszönöm a tippet! Valóban, a diákkori fizika órákon így állapítottuk meg a homogén lemezek (fém v műanyag, fa, stb)súlypontját, hogy két felfüggesztésnek vettük a metszéspontját, és meg is van a súlypont. (ha a súlypont a lemezen kívül esik, akkor már nehezebb dolgunk van). Ellenben az esetünkben több nehézségbe ütközünk: a felfüggesztést képzeletben kell elvégezni, és így a gravitáció irányát nem tudjuk PONTOSAN meghatározni, csak megközelítőleg elképzelni, és minden bizonnyal ha a leírt módszerrel a súlypontot meg is kapnánk, nem állíthatnánk teljes biztonsággal, hogy az az, mert ez csak egy fizikai mérés ami csak empirikusan megközelítő. De még tovább menve: a súlypont valamelyik rácspontra kell essen, és ha méréssel csak a közelébe esik, akkor nem tippelhetjük, hogy na ez a rácspont a leg közelebbi és kinevezzük súlypontnak. Összegezve: noha a felfüggesztési ötlet nem kizárt, de a matematikai pontosság szempontjából nem tartom valószínűnek, hogy a könyv szerzője erre a megoldásra gondolhatott, hiszen nem is aknáztuk ki lényegesen a rácspontokat amire a súlypont is esik. Várom tehát a további tippeket, hátha eltalálnánk, hogy mire gondolhatott a szerző a feladatok megoldásánál, amikor a súlypontot valamelyik rácspontra tervezte.

Üdv mindenkinek!

Azt szeretném kérdezni, hogy egy többváltozós függvényt hogyan kell deriválni egy szintén többváltozós függvény szerint? Pl. az ábrán látható kifejezést hogy lehet megoldani? Előre is köszönöm a választ!

üdv. mindenkinek ! - a kérdésem ,,Prímek családfáját szerkeszteni,felállítani" - eszébe jutott e már valakinek is a Világon ? - vagyis ti erről mit tudtok,ugyanis mindezt mikor felvetettem az ,,openstudy.com/mathematics" angol nyelvű fórumon,azt kérdezték,mindez honnan jutott eszembe,hisz ezzel még nem állt elő - tudomásuk szerint - eddig senki sem az egész világon,vagyis első ember lennék,vagyok aki ezt a témát felveti,említi a matematika egész máig tartó történelme során - legalább is nem ismeretes ezzel kapcsolatban semmi - nos szerintetek,mi erről a véleményetek, tudomásotok, ismeretetek ? - ezzel kapcsolatban van egy vagyis szerkesztettem egy saját képlet által felállított prím-családfát,amit ott az oldalon megosztottam ideértve a szerkesztéshez,felállításhoz használt teljes útmutatót,leírást - ... - megosztva,feltéve kérdésemet,hogy mit vagyis hogyan ismertessem,közöljem a további prímekkel kapcsolatos úgy mond - szerintem - újdonságokat,sejtéseket,hipotéziseket ? - a válaszokat,hozzászólásokat előre is köszönöm szépen !

n darab, szélességgel rendelkezö óramutató forog egy számlapon, vi e R sebességgel. Igaz-e, hogy ha volt legalább 1, akkor lesz végtelen sok idöintervallum, amikor az összes mutató 'összeér', fednek egy pontot?

Meg tudja valaki mondani, hogy egy normális (9x9-es) szudoku táblázatot hányféleképpen lehet kitölteni? Tisztelettel: Bertalan Zoltán.

Pontosítani kéne, mit jelent a szélességgel rendelkező mutató. Ha úgy érted, hogy mindegyik legalább d szélességű, a tengelynél is, akár lekerekítve,akkor az r = d/2 sugarú kis kör minden pontját mindig mindegyik mutató fedi. Vagy keskeny körcikk alakú mutatókra gondolsz, a tengelynél 0 szélességgel?

QSCGZ adta meg először 2003-ban: 6670903752021072936960, lényegesen különböző Sudokuból jóval kevesebb van: 5472730538, lásd https://en.wikipedia.org/wiki/Mathematics_of_Sudoku

Családfáról szólva arra gondol az ember, hogy a benne szereplő elemek - alapértelmezésben emberek - közötti rokonsági kapcsolatokat ábrázoljuk. Hogy értelmezed prímek esetére a fogalmakat? Mikor van két prím szülő-gyerek kapcsolatban, kik testvérek, kik házastársak?

"- ezzel kapcsolatban van egy vagyis szerkesztettem egy saját képlet által felállított prím-családfát,amit ott az oldalon megosztottam ideértve a szerkesztéshez,felállításhoz használt teljes útmutatót,leírást -"

Oszd meg velünk is kérlek.

Ki tudja-e úgy cselezni az irigy törpe Merlint, hogy a második feladat végrehajtása során mindig amikor két kő kerülne egy dobozba, akkor (Merlinnek háttal állva, és parányi testével takarva amit csinál) nagyon gyorsan kicserélné a kövek sorszámait?

Nem. Mert Merlin is megszámozza. Így kétféle számozása létezik ugyanannak a halmaznak. Mi az utóbbi szerint strigulázzuk a köveket.