|
[1728] kler69 | 2012-03-25 16:52:41 |
Kedves Mindenki! Sajnos már régen voltam iskolás, és a fiam ált. iskolás matekházija kifogott rajtunk. Kérem, aki tud, segítsen! A feladat: Adott egy háromszög A és B csúcsa, valamint a harmadik csúcsban levő szög szögfelezője. Szerkesszük meg a háromszöget! Köszönöm szépen!
|
|
|
[1729] jenei.attila | 2012-03-25 17:06:28 |
Mivel az f szögfelező, ezért az A pont f-re vett A' tükörképe rajta van a CB egyenesen. Tehát tükrözd A-t f-re (A'-őt kapod), majd az A'B és f egyenes metszéspontja megadja a C csúcsot.
|
Előzmény: [1728] kler69, 2012-03-25 16:52:41 |
|
|
[1731] kovátsnorbi1994 | 2012-04-07 21:30:34 |
Jó estét minden Fórumozónak!
A segítségetekre lenne szükségem egy példatárban olvasott megjegyzés értelmezésével kapcsolatban: A megjegyzéshez kapcsolódó feladat az /1989-1992/-es Egyetemi Felvételi Feladatok (Scharnitzky-féle) példatár 87. oldalán olvasható, ahol konvergens Taylor-sorral adnak felső becslést értékére. Itt leírják a következő átalakítást, ami nem világos számomra :
Megnéztem konkrét, véges sok esetre az átalakítást: A baloldali összeg kifejtésére (véges sok esetben) a következőt kaptam:
Míg a jobboldali szumma kifejtésére:
Nem értem, hogy az egyenlőség két oldalán lévő érték hogyan lesz egyenlő, vagyis miért emelhető-e szumma jel elé az összegzési indexet is tartalmazó hányados, ha véges sok esetben nincs egyenlőség a jobb- és baloldal között.
A választ köszönöm, és békés ünnepeket kívánok mindenkinek!
|
|
|
|
[1734] Róbert Gida | 2012-04-08 11:51:50 |
De ez például már igaz:
"Nem értem, hogy az egyenlőség két oldalán lévő érték hogyan lesz egyenlő, vagyis miért emelhető-e szumma jel elé az összegzési indexet is tartalmazó hányados, ha véges sok esetben nincs egyenlőség a jobb- és baloldal között."
Egy mondatban ennyi zöldséget rég olvastam.
|
Előzmény: [1731] kovátsnorbi1994, 2012-04-07 21:30:34 |
|
|
[1736] sakkmath | 2012-04-08 16:25:51 |
Megnéztem a könyvben a faladatot. A szerző a 86 - 88. oldalakon öt megjegyzést fűz a megoldáshoz. Az 1. megjegyzése még jó, a többi hibás! Például a 2. megjegyzés hibája ez: "".
Scharnitzky a 3. megjegyzésben elkövetett súlyos hibát a 4. és 5. sorszámúakban még tovább is ragozta.
|
Előzmény: [1731] kovátsnorbi1994, 2012-04-07 21:30:34 |
|
|
|
|
[1740] kovátsnorbi1994 | 2012-04-12 00:20:43 |
Mivel én többnyire csak a gimnáziumban elsajátítható ismeretekkel rendelkezem, és ott általában a pontosság fogalmát elintézik néhány mondattal, így számomra e kérdés nehéz. Mivel azonban ezt a kifejezést én is egy példatárból vettem, ezért tegyük fel, hogy amikor az előbbi kérdésem feltettem, én is azt értettem alatta, mint amire a könyv írója gondolt, amikor a feladathoz az említett megjegyzést fűzte.
Persze, ha ez a válasz nem elfogadható, elismerem, nem vagyok tisztában azzal, hogy mit jelenthet egy matematikához értő számára a "pontos érték" fogalom.
Nekem ez nagyjából annyit jelent, hogy a pontos értékét ugyan nem ismerem, de ha szükséges, megadott tizedesjegy pontossággal meg tudnám határozni a közelítő értékét, például úgy, hogy felülről, illetve alulról tetszőlegesen kicsi korlátok közé szorítom, miközben csak elemi műveleteket használok.
Ha a korábban leírt kifejezés alakját olyan alakúra lehetne hozni, amiben legfeljebb irracionális számok szerepelnek, valamint csak a négy elemi műveletet tartalmazza (kiegészítve a hatványozással és gyökvonással), akkor végeredményben ugyanígy - akár próbálgatással, ugyan hosszadalmas számolást követően, de írásban, segédeszköz használata nélkül - tetszőleges tizedesjegy pontossággal meg tudnám határozni a kifejezés nagyságát is.
Bár - belátom - ilyen módon tulajdonképpen a kívánt pontosságot a kifejezés jelenlegi formájában is el tudom érni, csak ez a számolás - a logaritmus jelenléte miatt - jóval több időt venne igénybe.
|
Előzmény: [1739] Lóczi Lajos, 2012-04-10 14:12:44 |
|
[1741] Lóczi Lajos | 2012-04-12 00:46:03 |
A Taylor-sorokat pont erre találták ki, hogy az ilyen kifejezéseket racionális számokkal és alapműveletekkel lehessen felírni, azon az áron, hogy végtelen sok műveletet engedünk meg.
A példatárak gyakran azt értik a "pontos érték" alatt, hogy hozzuk a kifejezést "egyszerűbb" alakra, vagyis írjuk fel "elemibb" függvények segítségével -- bár ezt matematikailag pontosan sosem definiálják.
A mostani konkrét példabeli kifejezést egyszerűbb alakban nemigen lehet felírni.
|
Előzmény: [1740] kovátsnorbi1994, 2012-04-12 00:20:43 |
|
[1742] Hölder | 2012-04-20 10:45:12 |
Sziasztok! Kinek mi a véleménye arról, hogy a természetes alapú logaritmust hogyan "kell" jelölni: ln vagy log? Kérlek írjátok meg, hogy szerintetek melyik a "helyes" és hogy miért gondoljátok úgy, hogy az a jó. Szerintem az ln-nek több létjogosultsága van, mert a természetes alapú logaritmus ugyebár logaritmus naturalis, innen jön az ln jelölés, aztán az egész középiskolai irodalom így jelöli, kivéve az egyetemeken, ott aztán mindkettő egyszerre él, attól függ melyik oktató óráján vagyunk (kb., mint hogy a 0 természetes szám -e). Aztán még egy indokot tudnék mondani így hirtelen: a komplex számok logaritmusát tényleg loggal jelöljük, ezzel megkülönböztetve a szokásos valós 8pontosabban pozitív9 számok logaritmusától, remélem mindenkinek ismert ez a jelölés,amiről beszélek. Lehet, hogy nem a legmegfelelőbb topikba írtam a kérdést, ezért elnézéseteket kérem, de jobb ötletem nem volt.
|
|
[1743] Lóczi Lajos | 2012-04-20 12:25:37 |
És figyelni kell a külföldi terminológiát is. Melyiknek van több létjogosultsága: "tan" vagy "tg"; "cot" vagy "ctg"; "rot" vagy "curl"; tizedespont vagy tizedesvessző; a szorzás jelölése ponttal vagy "x"-szel, a billió 109 vagy 1012; a 7-es számjegy írása középen vízszintes áthúzással vagy anélkül?
|
Előzmény: [1742] Hölder, 2012-04-20 10:45:12 |
|
|
|
|
[1747] Hajba Károly | 2012-04-30 21:57:26 |
A Windows rendszer része a népszerű pasziánszjáték, a Fekete Özvegy. Ismert-e a különböző erősségi fokozatoknál, hogy mennyi az elvileg elérhető legmagasabb nyerési arány? A legegyszerűbbnél nyilvánvaló a 100 %. De vajon mennyi lehet a többinél?
|
|
[1748] Sirpi | 2012-05-04 14:24:12 |
A lánctörtekkel kapcsolatban elmélkedtem egy kicsit, és nem olvastam még sehol erről, szóval kiírom magamból :-)
Ugye a lényeg, mikor lánctörtet írunk fel, pl. a 6,91-et, akkor úgy írjuk fel, hogy 6+1/(100/91)=6+1/(1+9/91)=6+1/(1+1/(91/9))=6+1/(1+1/(10+1/9))
Nem lenne jobb, ha pl. ezt a számot úgy írnánk fel, hogy 7-1/(100/9)=7-1/(11+1/9)? Tehát megengednénk negatív előjelet is, ha a felírandó szám törtrésze 1/2-nél nagyobb. Ahogy néztem, sokkal kompaktabb forma állna így elő (mint pl. most is).
A felírása is gyorsabbá válik: 3+1/(7+0.625133)=3+1/(7+1/(16-0.34055)) Ha itt a végét elhagyjuk, akkor 3+1/(7+1/16))=355/113, ami gyorsabb felírás, mint "normál" lánctörtként.
|
|
[1749] Fálesz Mihály | 2012-05-04 15:13:35 |
Az törtet átírhatjuk -nek, de utána ugyanúgy x törtrészét kell tovább fejteni.
Az átalakítással meg lehet spórolni az 1-es lánctörtjegyeket, a lánctört ennyivel rövidebb lesz, de cserébe nyilván kell tartanunk az előjeleket is.
|
Előzmény: [1748] Sirpi, 2012-05-04 14:24:12 |
|
[1750] Róbert Gida | 2012-05-04 17:30:31 |
"A lánctörtekkel kapcsolatban elmélkedtem egy kicsit, és nem olvastam még sehol erről, szóval kiírom magamból :-)"
http://en.wikipedia.org/wiki/Generalized_continued_fraction
|
Előzmény: [1748] Sirpi, 2012-05-04 14:24:12 |
|
[1751] Antal János Benjamin | 2012-05-08 12:46:03 |
Közép szintű érettségin volt egy feladat, melyben egy négy oldalú szabályos gúla térfogatát kellett kiszámolni. Az én értelmezésemben a négy oldalú szabályos gúlának van egy alaplapja és 4 oldallapja. Egyik osztálytársam szerint a feladatban a szabályos tetraéderről volt szó. Melyik a helyes?
|
|
|
|
[1754] Gézoo | 2012-05-11 08:17:36 |
Mea culpa, de nem emlékszem arra a függvényre ami megmutatja, hogy két R sugarú gömb egymásból mekkora térfogatot metsz ki, ha az áthatásnál a palástokat a másik gömb középpontjáig toljuk.
Valaki tudna segíteni ebben? Előre is köszönöm!
|
|
|
|
[1757] Alekszandrov | 2012-05-13 00:10:37 |
Gézoo a gömb forgástest, és az általad felvetett kérdésben a két gömb közös része is az! Két kört kell vizsgálni: az egyik origó középpontú, a másik (R,0). Mivel a közös résznek szimmetriatengelye van az x=R/2-ben, ezért elég csak az egyik ívet tekinteni, és az eredményt kettővel szorozni. Az origó kp.-ú kör ívdarabjának függvénye: f(x)= (R(exp2)-x(exp2))(exp0,5). A forgástest térfogata: PÍ*integrál(R/2-től R-ig)f(x)(exp2) dx. Ezt az egyszerű integrált kiszámolva kapod(szorozni 2-vel!), hogy V=(5/12)*PÍ*R(exp3)
|
Előzmény: [1754] Gézoo, 2012-05-11 08:17:36 |
|
|
[1759] arelius | 2012-05-17 21:39:49 |
Sziasztok!
Kérlek segítsetek, ezt a feladatot adták fel holnapra, nagyon fontos lenne, de sajnos nem boldogulok vele! :(
így szól:
szerkesztendő egy 3szög. adott 2 hozzáírt körének középpontja és a körülírt köréé. csak a megadott adatokat lehet használni!
nagyon köszönöm!
|
|
|
[1762] cambocha | 2012-06-02 21:04:41 |
sziasztok!
segítségért fordulnék hozzátok. lenne itt egy feladat, amivel nem boldogulok, nagyon jó lenne, ha tudnátok segíteni, mert matektanáromnak hétfőig le kell adnom.
a feladat így szól:
van két 3szög: 1. A1,B1,C1 2.A2,B2,C2
A1B1 párhuzamos A2B2-vel B1C1 párhuzamos B2C2-vel C1A1 párhuzamos C2A2-vel
összekötjük A1-et B2-vel és C2-vel B1-et C2-vel és A2-vel C1-et A2-vel és B2-vel
így kapunk 6 szakaszt. ennek a 6szakasznak a 6 felezőpontja alkot egy 6szöget. mekkora a 6szög területe?
A1,B1,C1 területe T1 A2,B2,C2 területe T2 6szög területe?
nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget!!
|
|
|
[1764] Zine | 2012-06-03 17:28:36 |
Ha jól emlékszem valahol itt a fórumon olvastam erről, csak most nem találtam meg és kíváncsi lennék: a természetes számokat a műveleteikkel együtt a Peano-aritmetika axiomatikusan megadja; a többi számhalmazt milyen algebrai bővítésekkel kapjuk meg a természetes számokból? Előre is köszönöm!
|
|
|
|
|
[1768] logarlécész | 2012-10-27 18:45:22 |
Sziasztok!
Olyan algoritmust keresek, amely eldönti egy gráfról, hogy síkba rajzolható-e.
Sajnos csak angol nyelven találtam róla anyagot, amit sajnos nem nagyon értek.
Ha valaki tudna segíteni (akár magyar anyag mutatásával, akár az angol anyag lefordításával, akár egyéni ismereteinek továbbadásával) nagyon örülnék neki.
|
|
[1769] Hölder | 2012-10-27 21:34:08 |
Sziasztok! Valaki meg tudná mondani, hogy ki volt Schweitzer Miklós? Mostanában ez eléggé aktuális kérdés is lehet,hiszen éppen most van a róla elnevezett verseny,de nem találtam róla semmit a google által. Válaszotokat előre is köszönöm.
|
|
[1770] jonas | 2012-10-27 22:24:47 |
Van egy elég régi angol nyelvű cikk, ami hatékony (lényegében lineáris idejű) algoritmust ad erre. Úgy emlékszem, láttam már szkennelt változatát. Megpróbálom megkeresni.
|
Előzmény: [1768] logarlécész, 2012-10-27 18:45:22 |
|
|
|
|
[1774] logarlécész | 2012-10-27 23:59:09 |
Az alapján van esély megérteni a működési elvet? (Mondjuk, ha valaki jobban tud programozni, mint egy angol szöveget megérteni.)
Kár, hogy magyarul nincs erről semmi. De ha valaki véletlenül mégis csak tud valamit ajánlani... :-)
Ja, és azért köszönöm a segítséget!
|
Előzmény: [1772] jonas, 2012-10-27 22:38:17 |
|
[1775] koma | 2012-10-29 16:59:52 |
Melyik az a legkisebb természetes szám amelynek 25 osztója van? Ha valaki tudna ebben segíteni megköszönném!
|
|
|
|