|
|
[1572] logarlécész | 2011-10-15 16:03:51 |
Adott a síkon 2n pont és 3n egyenes. Bizonyítsuk be, hogy van a síkon olyan P pont, hogy P-nek a 3n egyenestől való távolságainak összege kisebb, mint p-nek a 2n ponttól való távolságainak összege!
Eddig még n=1-re sem tudtam belátni.
Ha valaki tudna segíteni megköszönném. (Nem fontos és sürgős, csak érdekel.)
|
|
[1573] Tóbi | 2011-10-15 18:16:03 |
Legyen O egy pont a síkon. Legyen r az O távolságának maximuma az 5n adott objektumtól. Vegyünk egy O középpontú R sugarú kört. Ha R elég nagy, akkor belátjuk, hogy lesz rajta megfelelő P pont. A körvonal egy pontjának távolsága egy adott ponttól legalább R-r, ezen távolságok összege így legalább 2nR-2nr. Ha e egy adott egyenes, legyen e' a vele párhuzamos O-n átmenő egyenes. Ha p a körvonal egy pontja, akkor p és e távolsága legfeljebb annyi, mint p és e' távolsága plusz r. p és e' távolságának átlaga, miközben p fut a körön lesz, mivel ennyi a |sin(x)|R függvény átlagos nagysága is. Így összegezve a 3n egyenesre legfeljebb lesz az átlagos távolságösszeg. Ha R elég nagy, akkor . Tehát valamely P pont jó lesz a körvonalon (például az, aminek minimális a távolságösszege az egyenesektől).
|
Előzmény: [1572] logarlécész, 2011-10-15 16:03:51 |
|
[1574] laci777 | 2011-10-17 15:45:56 |
Sziasztok!
Ugyan most vesszük a deriválást, de egy feladat kifogott rajtam. Ha valaki tudna segíteni, megköszönném.
A példa: adott egy r sugarú gömb. Mekkora az ebbe a gömbbe szerkeszthető maximális térfogatú henger?
Bocs, ha túl egyszerű ez a pélfa, de bevallom kifog rajtam:(
Előre is köszönöm.
|
|
|
[1576] bily71 | 2011-11-21 22:28:11 |
Üdv!
Lenne egy kérdésem.
A pozitív racionális számok definíció szerint felírhatók két azonos előjelű egész hányadosaként. Az egyértelműség kedvéért vegyük csak azt az esetet, mikor mind a számláló, mind a nevező pozitív egész.
A számelmélet alaptétele szerint bármely egynél nagyobb pozitív egész, a sorrendtől eltekintve, egyértelműen bomlik prímszámok szorzatára. Ebből következik, hogy nN* felírható alakban, ahol P={prímek}, pN és 0, vagy véges sok esetben igaz, hogy p0.
A fentiekből következik, hogy qQ+ felírható alakban, mely felírás egyértelmű, ahol n,mN*, (n,m)=1, p,pN és 0, vagy véges sok esetben igaz, hogy p,p0.
Legyen (an,nN*) olyan sorozat, ahol aiQ+! Ekkor , mely alakot az egyszerűsítések elvégezte után kapunk.
A kérdésem:
Jól gondolom-e, hogy amennyiben az egyszerűsítések elvégezte után 0, vagy véges sok esetben igaz, hogy p,p0, akkor , különben ?
Másik:
Jól gondolom-e, hogy ha létezik olyan prím, hogy a sorozat végtelen sok tagjára igaz, hogy a prím előfordul a nevezőben, de véges sok tagjára igaz, hogy előfordul a számlálóban, vagy fordítva, a sorozat végtelen sok tagjára igaz, hogy a prím előfordul a számlálóban, de véges sok tagjára igaz, hogy előfordul a nevezőben, akkor ?
|
|
|
[1578] Fálesz Mihály | 2011-11-22 06:55:05 |
A különböző értelmben vett határértékeket nem lehet csak úgy össze-vissza cserélgetni (pedig időnként nagyon praktikus lenne). Itt legalább háromféle határérték keveredik össze, a végtelen szorzat, az egyes prímek kitevőinek összege, a különböző prímhatványok szintén végtelen szorzata... Tulajdonképpen végtelen sok divergens sorozat szorzatára próbálsz következtetni.
Ha a végtelen szorzat értéke egy pozitív racionális szám, akkor sem igaz, hogy egy prím kitevője a szorzatban (a részletszorzatok határértékében) egyenlő a tényezőkben szereplő kitevők összegével (a kitevők részletösszegei határértékével). Még akkor sem, ha a kitevők összege létezik.
Pl. lehet az összes ai tényező alakú, ahol ui,vi alkalmas pozitív egészek; ilyenek végtelen sorzataként minden nemnegatív szám előáll. (A alakú számok a pozitív valós számok között sűrűn vannak.)
De olyan végtelen szorzatot sem nehéz konstruálni, ahol az összes prím összesen kétszer szerepel, egyszer a számlálóban, egyszer a nevezőben, összességében minden prím ,,kiesik'', a szorzat értéke mégsem 1, hanem mondjuk 2.
|
Előzmény: [1576] bily71, 2011-11-21 22:28:11 |
|
|
[1580] laci777 | 2011-11-27 15:56:42 |
sziasztok!
tudna valaki segíteni az alábbi feladatban? meg kell(ene) határozni az y=3xnégyzet parabola, valamint az ezt az (1;3) pontban, az y tengelyt pedig a (0;-10) pontbam metsző másik parabola által bezárt terület nagyságát.
sajnos még a második parabolánál is annyit "sikerült" kiszámolnom, hogy (a+b)=13 (ahol az axnégyzet+bx-10 a második parabola egyenlete) onnan talán már menne(?)
előre is köszönöm szépen üdv laci
|
|
[1581] lorantfy | 2011-11-27 16:29:05 |
Két pontból még nem tudod felírni a második parabola egyenletét. Kell még valamilyen információ. Jó lett volna, ha beírod az eredeti feladatot! Én arra gondolok, hogy a másik parabola szimmetria tengelye is az y tengely. Ha ez benne van az eredeti szövegben akkor BINGO! (Tudod honnan származik a BINGO szó?) Akkor csak egyetlen paramétert kell meghatározni, a-t. Mindkettőt toljad feljebb 10-el aztán integráljad őket -1-től +1 és a két integrál különbsége a közbezárt terület.
|
Előzmény: [1580] laci777, 2011-11-27 15:56:42 |
|
|
[1583] Lapis Máté Sámuel | 2011-12-10 15:51:11 |
Sziasztok! Tudna valaki segíteni ebben a feladatban? A megoldás menetre is szükségem lenne!Mivel egyenlő ?
|
|
|
|
[1586] Antal János Benjamin | 2011-12-29 02:16:29 |
Sziasztok! Az alábbi egyenlőséget kéne megoldani (elvileg középiskolai emelt szintű matek tudással meg lehet ):
ab=2a+2b
Előre is köszönöm
|
|
|
|
[1589] takács krisztina | 2011-12-29 11:28:34 |
Ha valai tud küldeni korábbi 9.-es Gordiusz feladatsorokat, annak nagyon örülnék, a takiri@freemail.hu címre kérem.
|
|
[1590] Antal János Benjamin | 2011-12-29 14:31:08 |
Elnézést, eléggé pontatlan vagyok. A feladat, hogy egy téglalap oldalai egész számok és területe és kerülete megegyezik, a két megoldás megvan, neten is kerestem rá megoldást, ott is csak a két megoldást láttam, konkrét levezetést sehol nem találtam. Tehát a és b is egész számok.
|
|
|
|
[1593] Valvehead | 2011-12-29 19:02:08 |
Ehhez a feladathoz kérnék szépen segítséget: http://imageshack.us/photo/my-images/832/1gyak2d.png/ Előre is köszönöm!
|
|
|
|
|
|
|
[1599] Valvehead | 2011-12-30 07:42:01 |
Egy jó félórát kínlódtam vele, hogy hogyan tudnám felhasználni a harmadik hatványra vonatkozó azonosságot harmadik gyökre, de nekem nem megy. Kaphatnék egy kis instrukciót?
|
Előzmény: [1597] sakkmath, 2011-12-29 22:52:02 |
|
|
|
[1602] HoA | 2011-12-30 17:17:52 |
Igen, ez a szép megoldás, de "bambán" is megy. Fejezzük ki a-t ab=2a+2b-ből. Innen már adódik, hogy (b-2) csak 4 osztói közül kerülhet ki.
|
Előzmény: [1591] Alma, 2011-12-29 15:26:52 |
|
[1603] Kemény Legény | 2011-12-30 17:26:06 |
Persze meg lehet oldani algebrai átalakítások nélkül is, geometriai úton. Rajzoljuk le egy négyzetrácsos lapra a téglalapot. Ekkor a területét a téglalapban lévő kis négyzetek száma adja, míg a kerületének mérőszáma = határon levő kis négyzetek + 4 (a sarkoknál 2-szer kell számolni, meg persze fel kell tenni, hogy a és b 1-nél nagyobbak), így ha a terület és kerület azonos, akkor a szigorúan belül levő (a határral nem érintkező) kis négyzetek száma pont 4 kell legyen, azaz 1*4-es vagy 2*2-es téglalapot alkotnak, azaz az eredeti téglalap 3*6-os vagy 4*4-es volt.
|
|
|
[1605] logarlécész | 2012-01-02 17:44:53 |
Ezek után mit csinálunk? Rendezzük, vagy azt mondjuk, hogy ha n tart a végtelenbe, akkor kb. n=n+1 => a=b => a kifejezés: 2/3a a tart a végtelenbe => 2/3a->0
A második attól függetlenül, hogy kihozza a jó megoldást(?), inkább fizikus megoldásnak tűnik a kerekítgetéssel. :-)
Az igazi megoldási menetben beírjuk a kifejezéseket és rendezgetjük tovább?
|
Előzmény: [1601] lorantfy, 2011-12-30 16:48:24 |
|
|
|
[1608] Jhony | 2012-01-05 14:53:52 |
- meg tudná mondani valaki hol van a hiba az alábbi bizonyításban --- ,ha van ??? --- és,hogy azt bizonyítja e helyesen amit gondoltam ,vagyis azt a bizonyos ,,sejtést" ?
1. subst. - let p and k , two prime numbers greater or equal 2,from the set of prime numbers, P, in the form : p=2a + 1 and k=2b + 1 , such that a and b are natural numbers,from the set of natural numbers N, - let m=2n ,m greater or equal 4,even number,from the set of natural numbers N and n grater or equal 2,natural number from set of natural numbers N, 2. concl. - every even integer greater than 2 can be expressed as the sum of two primes 3. prove:- by ,,reductio ad absurdum” * - step 0. for n=2 --- m=4 --- 4=2+2 ** - step 1. for - if n is greater or equal 3 so always will be a number a and b such that n=a + b + 1 - prove. 3=1+1+1 4=2+1+1 5=2 +2+1 ................ n=a+b+ 1 - so for n=k than k=a+b+1 - suppose that is true - for k+1=(a+b+1)+1=(k)+1=k+1 - so for k+1 is true - for n grater than 2 always will be a number a and b such that n =a+b+ 1 *** - step 2. - every even integer greater than 4 can be expressed as the sum of two primes m=p+k - prove by ,,reductio ad absurdum" - so than m is not equal p+k - so than 2n is not equal 2a+1+2b+1 - so than 2n is not equal 2a+2b+2 / divide both sides by 2 - so than n is not equal a+b+1 - so what is in contradiction with the proof from step 1. where n=a+b+1 was proved that is true - so than m=p+k is proved that is true so,, every even integer greater than 4 can be expressed as the sum of two primes” --- q.e.d.
- köszönöm szépen és bocsánat a zavarásért !
|
|
|
|
[1611] bloghus | 2012-01-09 13:07:50 |
Egy cég kétféle terméket gyárt. A P(x; y) -3x(négyzet)-y(köb)+6xy profitot (millió forint) fejezi ki a termékek árainak függvényében (ezer forint). A termékek milyen egységára mellett maximális a profit és mennyi az értéke?
|
|
|
[1613] Jhony | 2012-01-09 17:30:46 |
- megtudná-e mondani valaki mi a helyzet manapság ,ha valakinek van egy vagy kettő matematikai sejtése - már csak az a kérdés,hogy máig senki által nem említett sejtések-e és ...,hogy a matematika ,,világában" mennyire számítanak ,számítanának ,,érdekes",mondjuk ,,hasznos" sejtésnek - bizonyos szemszögből nézve ...
- a válaszokat,hozzászólásokat előre is köszönöm !
|
|
[1614] HoA | 2012-01-09 22:25:17 |
Attól tartok, bármilyen óvatosan fogalmazol is, nemhogy manapság, de szerintem az utóbbi kétszáz évben szinte reménytelen, hogy érdekes vagy hasznos - mások által nem ismert és nem triviális - sejtése legyen valakinek, aki nem rendelkezik az érintett matematikai ágazat mély ismeretével. Itt a fórum támái között több helyen találsz utalást hasonló kérdésekre. Például Goldbach sejtés, ikerprím sejtés.
|
Előzmény: [1613] Jhony, 2012-01-09 17:30:46 |
|
[1615] Jhony | 2012-01-10 18:23:35 |
Köszönöm szépen a választ ! --- nos a kettő közül,az egyikhez hasonló ez lenne ,,két prímszám összege plusz,minusz egy legalább egy ,de lehetséges,hogy kettő újabb prímszámot(számokat) generál(alkot)" .
|
Előzmény: [1614] HoA, 2012-01-09 22:25:17 |
|
[1616] Jhony | 2012-01-10 18:48:07 |
- egy matematikai ikerprímekkel kapcsolatos feladat,kérdésem, a következő ,,véges vagy végtelen azon ikerprímek sora ,(mint pl. az 5,7) melyek összege plusz,mínusz egy ,kettő újabb,másik prímszámot generál,alkot ?"
- sőt kicsit tovább megyek és azt kérdezem : ,,véges vagy végtelen azon ikerprímek sora melyek összege plusz,mínusz egy, másik,újabb ikerprímet generál,alkot ?" - erre példa az (5,7) lásd. 5+7=12 +/- 1 = 11/13
- a válaszokat és a segítséget előre is köszönöm !
Üdvözlettel,Jhony !
|
Előzmény: [1615] Jhony, 2012-01-10 18:23:35 |
|
|
[1618] bily71 | 2012-01-10 18:57:36 |
Ellenpélda: 120-1=119=7.17, 120+1=11.11, 120=103+17.
A Goldbach-sejtés szerint minden 2-nél nagyobb páros előáll két prím összegeként. A 2n1 alakú (páratlan) számok között a prímek egyre ritkulnak, ahogy n nő, így amit írtál, hogy legalább az egyik szomszéd prím, egyre ritkábban fordul elő, az ikerprím-sejtés ennek ellenére azt mondja, hogy végtelen sok esetben mindkét szám prím.
|
Előzmény: [1615] Jhony, 2012-01-10 18:23:35 |
|
[1619] Hölder | 2012-01-11 10:08:28 |
Legyen A és B két n-ed rendű valós elemekből álló mátrix. Igaz -e az, hogy akkor és csakis akkor hasonlóak egymáshoz, ha a Jordan-normálalakjuk megegyezik?
|
|