Fórum: Valaki mondja meg!

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46]

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.

[1520] Moderátor

2011-04-24 19:26:44

,,Én láttam a feladatot, ezért nem is akartam először megnevezni a kérdezőnek, illetve többet mondani róla, viszont miután már feltöltötted a bizonyítását már lényegében mindegy volt.''

Egyáltalán nem volt mindegy.

Ilyen esetben az a teendő, hogy azonnal értesíted a szerkesztőséget és a moderátorokat.

Előzmény: [1514] Zine, 2011-04-22 20:16:59

[1521] Hajnika96

2011-05-07 12:13:34

Fizika órán kaptunk egy kérdést és ha azt hétfőre jól megválaszolom kapok egy ötöst. A kérdés a következő: Láthat-e tükörből bennünket az, akit mi nem látunk?Hogyan?

A segítséget előre is köszönöm:)

[1522] HoA	2011-05-07 19:09:28
Többféle lehetséges megoldás van. Én egy olyat mutatok, amihez tükör sem kell - de persze tükörrel is igaz marad. Ha valaki egy sötét szobában áll, ahonnan egy kis kémlelőnyíláson néz ki - pl. lakótelepi lakásajtókon van ilyen - ő lát téged, aki kint állsz de te nem látod őt - akár tükörrel csináljátok ezt akár közvetlenül.
Előzmény: [1521] Hajnika96, 2011-05-07 12:13:34

[1523] Blinki Bill	2011-05-07 20:12:56
Egymás mellett álltok, csak te háttal a tükörnek, ő meg szemben a tökörrel :)
Előzmény: [1521] Hajnika96, 2011-05-07 12:13:34

[1524] Blinki Bill	2011-05-07 20:15:28
tükörrel:)
Előzmény: [1521] Hajnika96, 2011-05-07 12:13:34

[1525] lorantfy	2011-05-07 20:43:32
Periszkóppal nézel valakit egy fal mögül, aki a periszkóp csövét látja ugyan, de mivel a szemedet a periszkóp csövéhez szorítod, arról nagyon kevés fény indul visszafelé, így a másik ember a szemedet sem láthatja.

Előzmény: [1521] Hajnika96, 2011-05-07 12:13:34

[1526] jonas	2011-05-07 22:50:42
Amikor a fodrász vágja a hajamat, akkor leveszem a szemüvegemet, úgyhogy nem sokat látok. Ő viszont lát engem, akár közvetlenül, akár a tükörből, mert persze a fodrász szalonban tükör van a falon.
Előzmény: [1521] Hajnika96, 2011-05-07 12:13:34

[1527] Hajnika96	2011-05-08 17:39:14
Köszönöm a segítséget!!:)

[1528] Róbert Gida	2011-05-11 01:57:30
Újra felfedezte a Ramsey tételt a kitűző? http://www.komal.hu/verseny/feladat.cgi?a=feladat&f=B4345&l=hu
Előzmény: [1518] Róbert Gida, 2011-04-23 14:45:41

[1529] laci777

2011-05-11 19:57:42

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni egy E2-szintű példánál:( (ha lehet):

A feladat meghatározni az x2+y2=16 kör, és a 6y=x2 parabola közös érintőegyeneseinek egyenletét.

Sajnos csak addig világos, hogy y tengelyre szimmetrikus a 2 egyenes, de még deriválással sem megy, mivel az 1/3x máshol x, mint ahol a -x/négyzetgyök(16-x2) az x:( (ráadásul deriválás nélkül kellene megoldani).

Mentségem, hogy ilyen jellegű példát sem vettünk:(

Előre is köszönök szépen minden segítséget:)

Szép estét kívánok mindenkinek!

[1530] Füge

2011-05-11 20:29:59

Szia!

Az érintős feladatoknál (ha nem akarunk deriválni) azt kell kihasználni, hogy az érintőnek és az adott alakzatnak pontosan egy metszéspontja van, azaz ha megoldjuk a két egyenletet egyenletrendszerként, akkor annak pontosan egy megoldása lesz.

Legyen az egyenes egyenlete: e: y=mx+b

k: x²+y²=16

p: $y=\frac{x^2}{6}$

Nézzük meg először az egyenes és a kör metszéspontját. Helyettesítéssel a következő egyenletet kapjuk:

x²+(mx+b)²=16

x²+m²x²+2mbx+b²=16

x²(1+m²)+x(2mb)+(b²-16)=0

Egy másodfokú egyenletnek akkor és csak akkor van pontosan egy megoldása, ha a diszkriminánsa 0, tehát:

(2mb)²-4(1+m²)(b²-16)=0

Ebből 64m²-4b²+64=0

A parabola és az érintő egyenes metszéspontja:

$mx+b=\frac{x^2}{6}$

0=x²-(6m)x-6b

Az előzőek alapján D=0

36m²+24b=0

Innentől gondolom már megy, kétismeretlenes másodfokú egyenletrendszer.

Előzmény: [1529] laci777, 2011-05-11 19:57:42

[1531] laci777

2011-05-12 16:56:06

Kedves Füge!

Köszönöm szépen az érthetően adott magyarázatot és megoldást:)

További szép napot Neked - és mindenkinek:)

Előzmény: [1530] Füge, 2011-05-11 20:29:59

[1532] Valvehead

2011-05-16 21:38:19

Egy diff. egyenletet megoldottam és még a powerful wolfram mathematica segítségével sem vagyok biztos benne, hogy jó-e? A könyvben máshogy van, ezért érdekel nagyon, hogy jól csináltam-e. Ha nem, akkor hol hibáztam? A feladat: Y'=(x+7y+2)/(3x+5y+6)

Először eltüntetem a konstansokat: u=x-2; v=y; du=dx; dv=dy Így az egyenlet: 1. dv/du=(u+7v)/(3u+5v)

A z=v/u helyettesítés szétválasztható diff. egyenletre vezet, kérdés, mi lesz a dv/du?

Nálam: z=(v/u) => dz/dv=1/u => dv=dz*u; Ezt visszaírva az 1. egyenletbe:

(dz*u)/du=(1+7z)/(3+5z)

Legjobb tudásom szerint helyesen jártam el, de a könyvben nagyon más megoldás van, mint amit én kapok. Köszönöm szépen előre is annak, aki segít!

[1533] Valvehead	2011-05-16 22:34:44
Jáájjj, de buta vagyok. Rájöttem, az előző bejegyzés mostmár tárgytalan.
Előzmény: [1532] Valvehead, 2011-05-16 21:38:19

[1534] pvong17	2011-05-26 01:33:41
A divergenciáról és a rotációról tudtok valahol érthető leírást?

[1535] komalboy

2011-05-26 13:40:11

Sziasztok!

Valaki gyorsan (a héten) tudna szép megoldást - bizonyítást - adni a következő problémára?

Előre is köszi. :)

$\left|\matrix{a_{0}&a_{1}&a_{2}&...&a_{n}&0\cr 1&-b&0&...&0&0\cr 0&1&-b&...&0&0\cr .&&&&&.\cr.&&&&&.\cr.&&&&&.\cr 0&0&0&...&1&-b\cr}\right| =\pm(a_{0}b^{n} + a_{1}b^{n-1} + ... + a_{n-1}b + + a_{n})$

[1536] Kemény Legény

2011-05-26 14:00:11

Észrevétel:

a₀b²+a₁b+a₂=(a₀b+a₁)b+a₂

a₀b³+a₁b²+a₂b+a₃=((a₀b+a₁)b+a₂)b+a₃

a₀b⁴+a₁b³+a₂b²+a₃b+a₄=(((a₀b+a₁)b+a₂)b+a₃)b+a₄

a₀b⁵+a₁b⁴+a₂b³+a₃b²+a₄b+a₅=((((a₀b+a₁)b+a₂)b+a₃)b+a₄)b+a₅

Ez alapján néhány egyszerű lépéssel hozd pl. felső háromszögmátrix alakra.

Előzmény: [1535] komalboy, 2011-05-26 13:40:11

[1537] SAMBUCA	2011-05-26 15:43:04
Én pedig azt javaslom, hogy keress nemnulla kifejtési tagokat, például az alapján, hogy az első sorból melyik elemet választottuk ki. nem lesz sok.
Előzmény: [1535] komalboy, 2011-05-26 13:40:11

[1538] farkasroka

2011-05-26 18:42:21

Sziasztok!

Van egy diffegyenletem, konkrétan az alábbi.

Csak azt szeretném tudni, hogy néz ki az általános megoldása. (pl. lineáris inhomogénnél C1Y+C2Y+y0) Elég lenne annyi, hogy hol nézzek utána. Eddig nem találtam semmit csak a lineáris esetről, azzal nincs is probléma.

Előre is köszi!

[1539] Fálesz Mihály	2011-05-26 19:48:10
Segítség: $y\cdot y' = \left(\frac{y^2}2\right)'$ .
Előzmény: [1538] farkasroka, 2011-05-26 18:42:21

[1540] farkasroka

2011-05-27 06:10:40

jaaajjjjjj:)

köszi!!

Előzmény: [1539] Fálesz Mihály, 2011-05-26 19:48:10

[1541] Zilberbach

2011-05-28 15:16:11

Elnézést kérek, ha túl kereskedelmi jellegű a kérdésem, de lehet hogy mást is érdekelne a válasz.

A laptopomról kezd letörni a (fölhajtható) képernyő ezért azt fontolgatom, lehet hogy veszek egy tabletet, azzal nem fordulhat elő ilyen baleset.

Az árakat böngészve azt vettem észre hogy a windows-os tabletek általában kb. dupla áron vannak, mint az androidosok.

Mi az ami miatt ezt a jelentős árkülönbözet esetleg megérheti kifizetni a fölhasználónak?

[1542] Fernando

2011-06-19 13:48:28

Egy statisztikai kérdésben kérem lehetőleg gyors segítségeteket. Kérdés: milyen regularitási feltételek esetén alkalmazható likelihood-hányados próba? (mikor tart eloszlásban a -2lnA chi négyzet eloszláshoz?) Milyen eloszlások esetén teljesülnek ezek a regularitási feltételek?

Köszi!

[1543] Csimby	2011-06-19 20:26:06
Szerintem itt a legelső jegyzetben megtalálod: http://www.math.elte.hu/ mori/oraim.html
Előzmény: [1542] Fernando, 2011-06-19 13:48:28

[1544] epsilon	2011-07-10 16:37:01
Üdv mindenkinek! Lenne egy kérdésem: igaz-e, hogy egy 8×8-as sakktáblán elhelyezhető 16 korong úgy, hogy minden sorban, minden oszlopban és a két átló mentén is 2-2 korong legyen? Előre is kösz a választ, üdv: epsilon

[1545] sakkmath	2011-07-10 17:49:52
Igaz. Korongok helyett gyalogokkal:

Előzmény: [1544] epsilon, 2011-07-10 16:37:01

[1546] epsilon	2011-07-11 15:14:34
Köszi! Ez valóban így van!
Előzmény: [1545] sakkmath, 2011-07-10 17:49:52

[1547] mathbf	2011-08-09 21:39:35
A mágneses mező nem végez munkát, mivel az indukcióvektor mindig merőleges a (pl. részecske) sebességére. Ezt írja a tankönvem. Akkor azt, hogy két mágnes vonzza egymást, vagy a mágnes vonzza a vasreszeléket minek tudjuk be? A vasreszelék mozog miközben erő hat rá, tehát munkavégzés történik, nem?

[1548] SmallPotato

2011-08-09 23:14:47

"az indukcióvektor mindig merőleges a (pl. részecske) sebességére" - ez így nyilván nem igaz. Adott mágneses térbe például az indukcióvektor irányához képest bármilyen irányú sebességgel belőhetünk részecskét, és annak sebessége (irányban és nagyságban) nyilván nem ugrásszerűen fog változni.

A bevezető mondat eredetileg (és helyesen) bizonyára kb. úgy hangzik, hogy "a Lorentz-erő mindig merőleges a részecske sebességére" (és tegyük hozzá: az indukcióvektorra), amiből kiderül az is, hogy a szóban forgó erő nem az (akár álló, akár mozgó) mágnesezhető anyagokra, hanem a mágneses térben mozgó elektromos töltésekre hat.

Előzmény: [1547] mathbf, 2011-08-09 21:39:35

[1549] pvong17	2011-09-10 02:31:44
Néhány hónapja a rotációról és a divergenciáról kérdeztem. itt van egy leírás róluk, ha még érdekel valakit: divergencia, rotáció.
Előzmény: [1534] pvong17, 2011-05-26 01:33:41

[1550] Bütyök	2011-09-18 18:51:52
Boldog boldogtalan blogolja a finoman szólva vízióit:) Legjobb csak a matematikai definiciókat figyelembe venni. Az pedig a differenciálgeometria tárgyalja. Ilyeneket nem olvasok el....
Előzmény: [1549] pvong17, 2011-09-10 02:31:44

[1551] phoenix

2011-10-04 18:11:47

Sziasztok, azt szeretném kérdezni, hogyha be kell látnunk, van két olyan prímszám, amely osztható 10 ad 10-nel, akkor bizonyításnak mondható, ha egy konkrét példát veszünk? (10 ad 10+3 ; 3) mondjuk fejből nem tudnék ilyet mondani, de ez is tipikus skatulyaelves megoldást igényel? skatulyáknak lehet venni a 10 ad 10-nel vett osztási maradékokat? és ha azt kell belátni hogy végtelen sok prímszám közül bármely kettő különbsége osztható 129-cel? Mondjuk 129 = 3*43... Köszönöm

[1552] jonas	2011-10-04 19:29:41
Nem értem. Azt szeretnéd belátni, hogy van két olyan prímszám, aminek a különbsége pontosan 10¹⁰ ? Be tudod bizonyítani, hogy mondjuk a 10¹⁰+33 prímszám, de a 10¹⁰+13 nem az?
Előzmény: [1551] phoenix, 2011-10-04 18:11:47

[1553] phoenix	2011-10-04 19:59:49
Nem tudom bebizonyítani, hogy prím, mert ha be tudnám, akkor onnan triviális lenne .. de nem hiszem hogy ilyen úton kell elindulni, azt kell bebizonyítani hogy van két ilyen prím, és az volt a kérdésem, hogy a bizonyítás ebben a részfeladatban ha mondok kettő ilyet az elég? vagy
Előzmény: [1552] jonas, 2011-10-04 19:29:41

[1554] Maga Péter	2011-10-04 20:03:53
Ha megadsz két ilyet, az megoldás, de persze ekkora számoknál már be kell látnod, hogy tényleg prímek. Van ennél könnyebben járható út...
Előzmény: [1553] phoenix, 2011-10-04 19:59:49

[1555] jonas	2011-10-04 20:05:01
Ja értem! Hogy azt szeretnéd, hogy van olyan két prím, aminek a különbsége osztható 10¹⁰-nel. Hát így tényleg sokkal egyszerűbb.
Előzmény: [1552] jonas, 2011-10-04 19:29:41

[1556] phoenix	2011-10-04 20:05:46
Sokkal egyszerűbb? hát lehet..
Előzmény: [1555] jonas, 2011-10-04 20:05:01

[1557] phoenix	2011-10-04 20:07:02
Jah, ezért gondoltam, hogyha be lehetne látni hogy mondjuk 10 ad 10 + 3 prím, akkor lehet ez az egyik szám, másik 3, de ez nem túl egyértelmű ... gondoltam skatulyára, de..
Előzmény: [1556] phoenix, 2011-10-04 20:05:46

[1558] phoenix	2011-10-04 20:16:32
Tudnál segíteni?
Előzmény: [1554] Maga Péter, 2011-10-04 20:03:53

[1559] jonas	2011-10-04 20:32:12
Indulj ki az elemekből: abból a tételből, hogy végtelen sok prímszám van.
Előzmény: [1558] phoenix, 2011-10-04 20:16:32

[1560] phoenix	2011-10-04 21:04:30
végtelen sok prímszám van, az egyes prímszámok különbsége leggyakrabban 6, gyakoribb mint a 2/4
Előzmény: [1559] jonas, 2011-10-04 20:32:12

[1561] Róbert Gida

2011-10-04 21:25:01

"az egyes prímszámok különbsége leggyakrabban 6, gyakoribb mint a 2/4"

Nem túl értelmes mondat matematikailag. Érthetőségben a 1551-es hozzászólásoddal vetekszik.

Előzmény: [1560] phoenix, 2011-10-04 21:04:30

[1562] phoenix	2011-10-04 23:19:22
Bocsánat a nem túl értelmes mondatomért matematikailag. Az csak egy észrevétel volt, feladatmegoldás szempontjából szinte lényegtelen.
Előzmény: [1561] Róbert Gida, 2011-10-04 21:25:01

[1563] phoenix	2011-10-05 01:00:56
Mondjuk lehetne olyan megoldás arra, hogy bebizonyítani hogy 10 ad 10 +3 prím, hogy ha p prím és c tetszőleges szám, akkor p \| c ad p - c , de ez elég brute force technika
Előzmény: [1559] jonas, 2011-10-04 20:32:12

[1564] Blinki Bill	2011-10-05 07:30:03
Gondolj arra, hogyha két különböző pozitív egész szám egy harmadik pozitív egész számmal osztva ugyanazt a maradékot adja.
Előzmény: [1563] phoenix, 2011-10-05 01:00:56

[1565] Maga Péter	2011-10-05 12:14:09
A mondat valóban értelmetlen, de azért bizonyos szempontból és bizonyos fokig igaznak tűnik. Műkedvelők olvassák el a Turán 100 konferencia absztraktjai közül Dan Goldston előadásának kivonatát!
Előzmény: [1561] Róbert Gida, 2011-10-04 21:25:01

[1566] phoenix	2011-10-05 16:32:45
Az esetleg értelmesnek tűnhet, hogy tekintjük a 10 ad 10-en osztási maradékait, és ezeket tekintjük skatulyáknak, nyílván ezekből a skatulyákból véges sok van, ellenben azzal hogy végtelen sok prímszámunk van, és mindenképp lesz olyan két prímszám amit ha osztunk 10 ad 10-el, akkor ugyanannyi maradékot ad, és ezért különbségük osztható lesz vele.
Előzmény: [1559] jonas, 2011-10-04 20:32:12

[1567] phoenix

2011-10-05 16:40:36

Lemaradt a kérdőjel a végéről, de értelmesnek tűnhet? és ha azt kell bebizonyítani hogy végtelen sok prímszám van, melyek közül bármely kettőnek különbsége osztható 129-el? ügye itt is végtelen sok prímszámból válogatunk, de végtelen sokat abból is, mégpedig úgy hogy, mindegyik prímnek 129-el osztva ugyanolyan maradékot kell adnia. Erre is ugyanaz a skatulya-elv működhet? de az elsőnél véges sok skatulyába tettünk végtelen sok prímszámot, de itt véges skatulya van úgyszint, de nem csak egy elemre kell belátni, hanem hogy végtelen sok ilyen prímszámot tudunk kiválasztani, amik 129-el osztva azonos maradékot adnak.

[1568] Sirpi

2011-10-05 17:13:38

Uhh, belekavarodtam a skatulyáidba :-)

A lényeg, hogy 129 skatulyánk van (a prímek 129-es maradéka alapján), tehát valamelyik maradékból végtelen sok van, és erre a végtelen sok prímre igaz, hogy bármely kettő különbsége osztható 129-cel. Nyilván ez a bizonyítás tökéletesen működik bármilyen más számra is. Lényegében ezt írtad le Te is, csak túl sok volt a kérdőjel, és túl hosszúak a mondatok :-)

Előzmény: [1567] phoenix, 2011-10-05 16:40:36

[1569] phoenix	2011-10-05 17:45:17
Valamit én is gondoltam, de azt hittem átlátom amit írtam, de mégse ... lényegében az a) ill. b) feladatrész ugyanolyan elven működik ezek szerint, csak máshogy kell csoportosítani. Köszi a pontosítást vagy az érthetőbb megvilágítást :-) Köszi
Előzmény: [1568] Sirpi, 2011-10-05 17:13:38

Már regisztráltál?
Új vendég vagy?