Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?
FizikaMintamegoldás

Az M. 444. mérési feladat megoldása

Szerk

M. 444. Határozzuk meg egy AA-s ceruzaelem szimmetriatengelyére és egy arra merőleges, a tömegközépponton áthaladó tengelyre vett tehetetlenségi nyomatékait!

(6 pont)

Közli: Széchenyi Gábor, Budapest

Megoldás. Az elem tömege (konyhai mérleggel mérve): \(\displaystyle m=24~\mathrm{g}\), hossza \(\displaystyle L=48~\mathrm{mm}\), átmérője (digitális tolómérővel mérve): \(\displaystyle d=14{,}2~\mathrm{mm}\), amiből a sugara: \(\displaystyle {r=d/2=7{,}1~\mathrm{mm}}\). A mérés során a szimmetriatengelyre vonatkozó \(\displaystyle \Theta_\parallel\), illetve az arra merőleges tengelyre vonatkozó \(\displaystyle \Theta_\perp\) tehetetlenségi nyomatékot egy-egy egymástól eltérő módszerrel mérjük meg.

Az első esetben (\(\displaystyle \Theta_\parallel\)) azt mértük, mennyi idő alatt gördül le megcsúszás nélkül egy lejtőn az elem. A testre ható erők és a számításban használt mennyiségek az 1. ábrán láthatók.


1. ábra

A mozgásegyenletek és a kényszerfeltételek:

$$\begin{gather*} N=mg\cos\alpha,\\ ma=mg\sin\alpha-S,\\ \Theta_\parallel\beta=Sr,\\ a=r\beta,\\ S\leq \mu N. \end{gather*}$$

Az egyenletrendszerből kifejezzük a tehetetlenségi nyomatékot:

\(\displaystyle \Theta_\parallel=\frac{mgr^2\sin\alpha}{a}-mr^2, \)

ahol az \(\displaystyle a\) gyorsulást az \(\displaystyle x\) hosszúságú lejtőn való legurulás \(\displaystyle t\) idejének mérésével kaphatjuk meg:

\(\displaystyle a=\frac{2x}{t^2}. \)

Ezt behelyettesítve:

\(\displaystyle (1) \)\(\displaystyle \Theta_\parallel=\frac{mgr^2t^2\sin\alpha}{2x}-mr^2.\)

Az egyenletrendszerből \(\displaystyle S\) is kifejezhető:

\(\displaystyle S=\frac{mg\sin\alpha}{1+\frac{\Theta_\parallel}{mr^2}}, \)

amit az egyenlőtlenségbe behelyettesítve és rendezve a megcsúszás nélküli gördülés feltétele:

\(\displaystyle (2) \)\(\displaystyle \tg\alpha\leq\left(1+\frac{mr^2}{\Theta_\parallel}\right)\mu.\)


2. ábra

A mérési elrendezés a 2. ábrán látható. A két láb távolsága \(\displaystyle \ell=1017~\mathrm{mm}\). Először az asztal egyik lábát addig emeltem, amíg a lejtéssel párhuzamos tengellyel ráhelyezett elem meg nem csúszott. Ez akkor következett be, amikor \(\displaystyle h_\mathrm{m}=245~\mathrm{mm}\), amiből \(\displaystyle \alpha_\mathrm{m}=\arcsin\tfrac{h_\mathrm{m}}{\ell}\approx 14^\circ\) és \(\displaystyle \mu=\tg\alpha_\mathrm{m}\approx 0{,}25\). A (2) összefüggés alapján az elem akkor gördül le csúszásmentesen, ha

\(\displaystyle \alpha\leq\arctg\left(\left(1+\frac{mr^2}{\Theta_\parallel}\right)\mu\right)\approx\arctg 3\mu\approx 37^\circ, \)

ahol felhasználtuk a \(\displaystyle \tfrac{mr^2}{\Theta_\parallel}\approx 2\) becslést a homogén henger ismert tehetetlenségi nyomatéka alapján.

Az 1. táblázatban a mérési eredmények láthatók az asztal különböző döntése esetén (a legnagyobb szög is jóval kisebb, mint az előbb meghatározott határszög). Minden esetben \(\displaystyle x=1~\mathrm{m}\) és minden dőlésszögnél 5 mérést végeztünk.

\(\displaystyle h\) (mm) \(\displaystyle \sin\alpha\) \(\displaystyle t_1\) (s) \(\displaystyle t_2\) (s) \(\displaystyle t_3\) (s) \(\displaystyle t_4\) (s) \(\displaystyle t_5\) (s) \(\displaystyle t_\textrm{átl}\) (s)
16 0,0157 4,21 4,08 3,98 4,11 4,21 4,12
30 0,0295 3,19 3,15 3,18 3,09 3,19 3,16
35 0,0344 3,00 2,97 2,87 2,93 3,01 2,96
45 0,0442 2,70 2,70 2,75 2,64 2,59 2,68
50 0,0492 2,45 2,50 2,51 2,39 2,53 2,48
60 0,0590 2,29 2,27 2,33 2,30 2,33 2,30
65 0,0639 2,25 2,15 2,19 2,17 2,22 2,20
80 0,0787 2,02 2,03 1,96 2,03 1,97 2,00
115 0,1131 1,75 1,71 1,60 1,68 1,68 1,68
120 0,1180 1,65 1,64 1,59 1,61 1,59 1,62
135 0,1327 1,50 1,54 1,53 1,57 1,49 1,53
140 0,1377 1,49 1,53 1,51 1,53 1,50 1,51
145 0,1426 1,42 1,48 1,48 1,40 1,48 1,45
150 0,1475 1,36 1,37 1,43 1,44 1,44 1,41

1. táblázat

Az (1) kifejezést átrendezve:

\(\displaystyle t^2=\frac{2x(\Theta_\parallel+mr^2)}{mgr^2}\cdot\frac{1}{\sin\alpha}=k\cdot\frac{1}{\sin\alpha}, \)

azaz ha \(\displaystyle t^2\)-et \(\displaystyle \tfrac{1}{\sin\alpha}\) függvényében ábrázoljuk, akkor a pontokra illesztett, origón átmenő egyenes \(\displaystyle k\) meredekségéből \(\displaystyle \Theta_\parallel\) kifejezhető. A 2. táblázat az ábrázolandó adatokat tartalmazza, a grafikon a 3. ábrán látható.

\(\displaystyle 1/\sin\alpha\) 63,69 33,90 29,07 22,62 20,33 16,95 15,65
\(\displaystyle t_\textrm{átl}^2\) (s\(\displaystyle ^2\)) 16,97 9,99 8,76 7,18 6,15 5,29 4,48
\(\displaystyle 1/\sin\alpha\) 12,71 8,84 8,47 7,54 7,26 7,01 6,78
\(\displaystyle t_\textrm{átl}^2\) (s\(\displaystyle ^2\)) 4,00 2,82 2,62 2,34 2,28 2,10 1,99

2. táblázat


3. ábra

Az illesztett egyenes meredeksége:

\(\displaystyle k=(0{,}308\pm 0{,}016)~\mathrm{s^2}, \)

amiből

\(\displaystyle \Theta_\parallel=\left(\frac{kg}{2x}-1\right)mr^2=(6{,}18\pm 0{,}94)\cdot 10^{-7}~\mathrm{kg\,m}^2. \)

A merőleges tengelyre vonatkozó \(\displaystyle \Theta_\perp\) tehetetlenségi nyomaték méréséhez az elemből egy fizikai ingát készítünk, és annak lengési idejét mérjük meg. A fizikai inga lengésideje:

\(\displaystyle (3) \)\(\displaystyle T=2\pi\sqrt{\frac{\Theta_\perp+ms^2}{mgs}},\)

ahol \(\displaystyle s\) a forgástengely és a tömegközéppont távolsága.

A méréshez az elem egyik végére egy könnyű fogpiszkálót ragasztunk, amelynek végeit két kartondobozba szúrjuk (4. ábra). A hegyes végeken a kicsiny sugár miatt kicsiny fékező forgatónyomaték lép fel, így az inga lengése akár 100 lengésen át is megfigyelhető.


4. ábra

A mérési eredmények:

$$\begin{gather*} 100T=(35{,}8\pm 0{,}1)~\mathrm{s},\\ T=(0{,}358\pm 0{,}001)~\mathrm{s}. \end{gather*}$$

A tömegközéppont helyét körülbelül az elem geometriai középpontjában feltételeztük. (Az elem feltételezhetően forgásszimmetrikus, de a két vége kicsit különbözik. A tömegközéppont helye a szimmetriatengely mentén könnyen kimérhető, ha az elemet egy vízszintes, éles peremű asztal szélén óvatosan toljuk kifelé, és megnézzük, mikor billen le.) Így

\(\displaystyle s\approx \frac{L}{2}=(24\pm 0{,}25)~\mathrm{mm}. \)

A keresett tehetetlenségi nyomaték a (3) összefüggés alapján:

\(\displaystyle \Theta_\perp=\frac{mgsT^2}{4\pi^2}-ms^2=(4{,}55\pm 0{,}20)\cdot 10^{-6}~\mathrm{kg\,m}^2. \)

Homogén hengert feltételezve a méretek és a tömeg alapján adódó értékek:

$$\begin{gather*} \Theta_{\parallel~\mathrm{h}}=\frac{1}{2}mr^2=6{,}05\cdot 10^{-7}~\mathrm{kg\,m}^2,\\ \Theta_{\perp~\mathrm{h}}=\frac{1}{12}mL^2+\frac{1}{4}mr^2=4{,}91\cdot 10^{-6}~\mathrm{kg\,m}^2. \end{gather*}$$

Bár az eltérés a mért értékektől mindkét esetben kicsiny (az első esetben hibahatáron belüli), az elem a felépítése miatt nem tekinthető homogén hengernek.

Hegedüs Márk (Budapest, ELTE Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., 11. évf.)

17 dolgozat érkezett. Helyes 5 megoldás. Kicsit hiányos (4–5 pont) 5, hiányos (3 pont) 2, hibás 3, nem versenyszerű 2 dolgozat.

MatfundFelhívás

Kedves KöMaL Olvasók!

A KöMaL levelezős versenyei azon kevesek közé tartoznak, amelyek ingyenesek – immár több mint 130 éve! Sajnos azonban a KöMaL állami támogatásának rendszere az elmúlt évben jelentősen átalakult, a következő években az előre látható bevételeink várhatóan nem tudják fedezni a költségeinket.

Ezért kérünk mindenkit, aki szereti a KöMaL-t, létezését fontosnak tartja, hogy lehetőségéhez mérten támogassa a KöMaL-t kiadó MATFUND Alapítványt. Ha teheti, rendelkezzen adója 1%-áról az Alapítvány javára. Ezen kívül pedig, ha saját vagy céges lehetőségei megengedik, támogassa a KöMaL kiadását, a KöMaL tudáskincsének gondozását!

MatfundTámogatás

Kérjük, támogassa adója 1%-ával a KöMaL-t!

A KöMaL kiadásának, a versenyek teljes lebonyolításának, díjazásának és a díjkiosztóval egybekötött Ifjúsági Ankétok szervezésének költségeit 2007 óta a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány fizeti.

Kérjük, személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával álljon a több, mint 125 éve alapított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok mellé!

A LapLegfrissebb szám

A KöMaL 2026. márciusi száma

A LapLegfrissebb szám

A KöMaL 2025. novemberi száma

A LapLegfrissebb szám

A KöMaL 2026. májusi száma

A LapLegfrissebb szám

A KöMaL 2026. januári száma

A LapLegfrissebb szám

A KöMaL 2026. áprilisi száma

A LapLegfrissebb szám

A KöMaL 2025. decemberi száma

A LapLegfrissebb szám

A KöMaL 2026. februári száma

A LapLegfrissebb szám

A KöMaL 2025. októberi száma

FizikaMintamegoldás

A G. 915. fizika gyakorlat megoldása

G. 915. Egy \(\displaystyle a\), \(\displaystyle b\) és \(\displaystyle c\) oldalélű háromszög alakú, vékony lemez homogén tömegeloszlású, súlya \(\displaystyle G\). A lemezt vízszintes helyzetben, a háromszög csúcsainál alátámasztjuk. Mekkora erővel terheli a lemez az alátámasztási pontokat?

FizikaMintamegoldás

A P. 5707. fizika feladat megoldása

P. 5707. Eduárd egy hosszú, állandó hajlásszögű lejtőn gurul lefelé a kerékpárjával egyenletes sebességgel. Hogyan függ a sebességtől a fékeken disszipálódó teljesítmény?

Eduárd tömege biciklivel együtt \(\displaystyle m\), a lejtő hajlásszöge \(\displaystyle \alpha\), és fékezés nélkül Eduárd \(\displaystyle v_{\mathrm{max}}\) sebességre gyorsulna fel.

Közli: Bodor András, Budapest