Megsejteni nehéz, de ha már tudom, hogy mi a várt megoldás, akkor nem olyan nehéz bebizonyítani. Mutatok egy vázlatot. Ez elég ronda, szeretnék látni szebb bizonyítást.
Először írjuk fel az általad kért szorzatot Vandermonde-determináns alakban.
&tex;\displaystyle
{\rm det} {\bf V} = \prod_{1\le k<l\le n} (l-k) =
\left|\matrix{
a_1^0 & a_2^0 & \dots & a_n^0 \cr
a_1^1 & a_2^1 & \dots & a_n^1 \cr
a_1^2 & a_2^2 & \dots & a_n^2 \cr
\dots & & & \dots \cr
a_1^{n-1} & a_2^{n-1} & \dots & a_n^{n-1} \cr
}\right|
&xet;
Speciálisan írjuk fel a nevezőt is ilyen alakban.
&tex;\displaystyle
{\rm det} {\bf S} = \prod_{1\le k<l\le n} (l-k) =
\left|\matrix{
1^0 & 2^0 & \dots & n^0 \cr
1^1 & 2^1 & \dots & n^1 \cr
1^2 & 2^2 & \dots & n^2 \cr
\dots & & & \dots \cr
1^{n-1} & 2^{n-1} & \dots & n^{n-1} \cr
}\right|
&xet;
Most a célunk belátni, hogy bármilyen &tex;\displaystyle a &xet; egész számra a &tex;\displaystyle {\bf g}_a = {(}a^0, a^1, a^2, \dots, a^{n-1}{)}^{\rm T} &xet; vektort fel lehet írni az utóbbi determináns oszlopvektoraiból egész együtthatós lineáris kombinációként. Ezt teljes indukcióval lehet belátni. Vegyük észre ugyanis, hogy bármely &tex;\displaystyle 0 \le k < n &xet; egész kitevőre
&tex;\displaystyle
0 = \sum_{0\le l\le n} (-1)^l \binom{n}{l} (a-l)^k
&xet;
ez ugyanis az &tex;\displaystyle a^k &xet; sorozat &tex;\displaystyle n &xet;-edik különbségsorozatának az &tex;\displaystyle a &xet; indexű eleme. Ebből
&tex;\displaystyle
0 = \sum_{0\le l\le n} (-1)^l \binom{n}{l} {\bf g}_{a-l}.
&xet;
Ebben az összegben az együtthatók egészek, és a két szélső vektor, &tex;\displaystyle {\bf g}_a &xet; és &tex;\displaystyle {\bf g}_{a-n} &xet; éppen &tex;\displaystyle \pm1 &xet; együtthatóval szerepel. Ha kivonjuk a szélső tagot, akkor a maradék összeg megadja a &tex;\displaystyle {\bf g}_a &xet; illetve &tex;\displaystyle {\bf g}_{a-n} &xet; vektort az előző &tex;\displaystyle n &xet; illetve a következő &tex;\displaystyle n &xet; vektor egész együtthatós kombinációjaként. Így minden &tex;\displaystyle {\bf g}_n &xet; vektort rekurzívan kifejthetünk előre (ha &tex;\displaystyle n &xet; pozitív) vagy hátra (ha &tex;\displaystyle n &xet; nem pozitív) addig, hogy csak a &tex;\displaystyle {\bf g}_1, \dots, {\bf g}_n &xet; vektorok kombinációiból álljon, és ebben az együtthatók egészek lesznek.
Ha ezt a &tex;\displaystyle {\bf V} &xet; mátrix minden oszlopára megtesszük, akkor &tex;\displaystyle {\bf V} &xet;-t felírtuk &tex;\displaystyle {\bf S} &xet; és egy egész együtthatós mátrix szorzataként, innen &tex;\displaystyle {\rm det} {\bf V} &xet; többszöröse &tex;\displaystyle {\rm det} {\bf S} &xet;-nek.
|