Szerk
P. 5737. Egy jó vezető sík fémlap fölött \(\displaystyle d\) távolságban lévő \(\displaystyle m\) tömegű és \(\displaystyle Q\) nagyságú pontszerű töltést a fémlap síkjával párhuzamos irányban \(\displaystyle v_0\) kezdősebességgel meglökünk. Mennyi idő múlva és hol csapódik be a töltés a fémlapba? (A nehézségi erő az elektromos erők mellett elhanyagolható.)
(5 pont)
Közli: Cserti József, Budapest
I. megoldás.
1. ábra
Vizsgáljuk a mozgást egy \(\displaystyle v_0\) sebességgel mozgó inerciarendszerben. A feladat megoldásához a tükörtöltések módszerét alkalmazzuk, melynek lényege, hogy a végtelen kiterjedésű, földelt lap úgy hat a tőle \(\displaystyle z\) távolságban lévő ponttöltésre, mintha a ponttöltéstől \(\displaystyle 2z\) távolságban egy azonos nagyságú, de ellentétes előjelű töltés lenne (1. ábra).
Ez alapján a ponttöltésre ható erő:
\(\displaystyle F=-k\frac{Q^2}{(2z)^2}=-k\frac{\frac{Q}{4}\cdot Q}{z^2}, \)
azaz a lap úgy viselkedik, mintha a lap töltés alatti helyén egy rögzített, \(\displaystyle -\tfrac{Q}{4}\) nagyságú ponttöltés lenne.
Az elektrosztatikus kölcsönhatás összefüggése ugyanolyan alakú, mint a gravitációs vonzásé, így a rögzített töltés terében a test ugyanolyan módon mozog, mint egy bolygó a csillaga körül. A feladat annak meghatározása, hogy a (mozgó vonatkoztatási rendszerben) nyugalmi helyzetből elengedett test mekkora \(\displaystyle \tau\) idő alatt csapódik a rögzített testhez.
Kepler III. törvénye szerint egy bolygó keringési ideje egy adott csillag körül csak a fél nagytengely (\(\displaystyle a\)) nagyságától függ, és \(\displaystyle T^2/a^3=\textrm{állandó}\). A vizsgált mozgás felfogható úgy, mint egy elfajult ellipszispálya, melynek fél nagytengelye \(\displaystyle a=d/2\). Ezen a \(\displaystyle T\) keringési idő ugyanakkora, mint egy \(\displaystyle r=d/2\) sugarú körpályán (2. ábra).
2. ábra
A körpályán a keringési idő a felírt erőtörvény alapján:
A becsapódásig a test egy fél periódust fut be, így a keresett becsapódási idő:
\(\displaystyle \tau=\frac{T}{2}=\pi\sqrt{\frac{2\pi\varepsilon_0md^3}{Q^2}}, \)
a vízszintes irányú elmozdulás pedig:
\(\displaystyle \ell=v_0\tau=\pi v_0\sqrt{\frac{2\pi\varepsilon_0md^3}{Q^2}}. \)
Papp Emese Petra (Budapest, ELTE Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., 11. évf.)
II. megoldás. Az előző megoldással megegyezően ismét a tükörtöltések módszerét használjuk. Ez alapján felírhatjuk a ponttöltés lapra merőleges irányú mozgásegyenletét:
\(\displaystyle m\ddot{z}=-k\frac{Q^2}{z^2}. \)
Az egyenlet mindkét oldalát szorozzuk meg \(\displaystyle \dot{z}\)-tal, majd integráljunk \(\displaystyle t\) szerint:
\(\displaystyle \int\limits_0^tm\dot{z}\ddot{z}\mathrm{d}t=\int\limits_0^t-k\frac{Q^2}{z^2}\dot{z}\mathrm{d}t. \)
A \(\displaystyle z\) irányú sebesség kezdetben 0, a \(\displaystyle z\) koordináta pedig \(\displaystyle d\), így:
\(\displaystyle \frac{1}{2}m\dot{z}^2=k\frac{Q^2}{4}\left(\frac{1}{z}-\frac{1}{d}\right). \)
Innen kifejezzük \(\displaystyle \dot{z}\)-ot:
\(\displaystyle \dot{z}=-\sqrt{\frac{kQ^2}{2md}}\sqrt{\frac{d-z}{z}}. \)
Válasszuk szét a változókat, majd integráljunk (\(\displaystyle z\) esetében a határokat felcseréljük):
\(\displaystyle \int\limits_0^\tau\mathrm{d}t=\sqrt{\frac{2md}{kQ^2}}\int\limits_0^d\sqrt{\frac{z}{d-z}}\mathrm{d}z. \)
A jobb oldali integrál az új \(\displaystyle \zeta=\tfrac{z}{d}\) ismeretlen bevezetésével átalakítható:
\(\displaystyle \int\limits_0^d\sqrt{\frac{z}{d-z}}\mathrm{d}z=d\int\limits_0^1\sqrt{\frac{\zeta}{1-\zeta}}\mathrm{d}\zeta, \)
az így kapott határozott integrál értéke táblázatok alapján:
\(\displaystyle \int\limits_0^1\sqrt{\frac{\zeta}{1-\zeta}}\mathrm{d}\zeta=\frac{\pi}{2}. \)
Ezt felhasználva a becsapódásig eltelő idő
\(\displaystyle \tau=\frac{\pi d}{2}\sqrt{\frac{2md}{kQ^2}}=\pi\sqrt{\frac{2\pi\varepsilon_0md^3}{Q^2}}. \)
A vízszintes irányú elmozdulás innen egyszerűen kiszámolható \(\displaystyle v_0\) ismeretében:
Mezei Marcell (Debreceni Fazekas Mihály Gimn., 10. évf.)
14 dolgozat érkezett. Helyes 6 megoldás. Kicsit hiányos (4 pont) 3, hiányos (1–3 pont) 3, hibás 1, nem értékelt 1 dolgozat.
A KöMaL kiadásának, a versenyek teljes lebonyolításának, díjazásának és a díjkiosztóval egybekötött Ifjúsági Ankétok szervezésének költségeit 2007 óta a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány fizeti.
Kérjük, személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával álljon a több, mint 125 éve alapított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok mellé!
Program
Időpont: 2026. október 29-30.
Helyszín: Bornemisza Péter Gimnázium (1107 Budapest, Száva u. 1.)
Regisztráció: diákoknak (gmail-es címmel) és felnőtteknek és nem gmail-es címmel diákoknak
Program a teljes cikkben.
G. 921. Gyerekek egy \(\displaystyle 10^\circ\)-os hajlásszögű hegyoldalon szánkóznak. A hegy alján a lejtő vízszintes felületben folytatódik. A jeges hóréteg mindenütt egyforma, így a súrlódási együttható értéke a lejtőn és a vízszintes felületen megegyezik. A szánkó kezdősebesség nélkül indul el a lejtő tetejéről, majd a lejtő aljára érve tovább csúszik a vízszintes szakaszon, ahol végül megáll. A szánkó harmad annyi idő alatt csúszott le a lejtőn, mint amennyi ideig mozgott a vízszintes szakaszon.
a) Hányszor hosszabb utat tett meg a szánkó a vízszintes szakaszon, mint a lejtőn?
b) Határozzuk meg a csúszási súrlódási együttható értékét!
c) A lecsúszás után az egyik gyerek visszahúzza a kiindulási pontra a szánkót. Hányszor több munkát végez a lejtőn, mint a vízszintes részen történő húzás közben? (A gyerek mindig a talajjal párhuzamos erőt fejt ki, és egyenletesen mozog.)
Tarján Imre fizikaverseny, Szolnok
M. 449. Készítsünk torziós ingát egy befőttesüvegből úgy, hogy az üveget függőleges helyzetében két párhuzamos cérnával felfüggesztjük. (A cérnaszálak hossza legyen 1 méter, távolságuk pedig egyezzen meg az üveg szájának átmérőjével. A csavaros tető segítségével rögzíthetőek.)
Mérjük meg a torziós inga lengésidejét az üvegbe töltött kristálycukor mennyiségének függvényében!
(6 pont)
Közli: Szabó Endre, Vágfüzes (Szlovákia)