Holló Martin, Vámosi Bendegúz Péter, Vigh Zalán
A hagyományoknak megfelelően közöljük a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia feladatainak megoldásait. A megoldások leírására idén is a magyar csapat tagjait kértük meg. Közreműködésüket köszönjük, és ezúton is gratulálunk eredményeikhez. A szerkesztőség
A hagyományoknak megfelelően közöljük a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia feladatainak megoldásait. A megoldások leírására idén is a magyar csapat tagjait kértük meg. Közreműködésüket köszönjük, és ezúton is gratulálunk eredményeikhez.
A szerkesztőség
4. feladat. Sanyi és Mári játszik. Legyen \(\displaystyle 0^\circ<\theta<180^\circ\) adott szög, amit mindkét játékos ismer. Kezdéskor Sanyi papírból készít egy \(\displaystyle T\) háromszöget, amelynek méreteit ő választja meg. Ezután a következő lépést ismételgetik:
A \(\displaystyle \theta\) mely valós értékei esetén tudja Mári biztosan megnyerni a játékot, bárhogyan is játszik Sanyi?
Javasolta: Svájc
Megoldás (Vigh Zalán). A válasz
\(\displaystyle \theta=\frac{180^\circ}{n} \)
valamilyen \(\displaystyle n\geq 2\) egész számra.
Először tegyük fel, hogy
valamely \(\displaystyle n\geq2\) egészre. Megmutatjuk, hogy ekkor Mári biztosan meg tudja nyerni a játékot. Először vegyük észre, hogy ha a játék során a háromszögnek van \(\displaystyle k\theta\) nagyságú szöge valamely pozitív egész \(\displaystyle k\)-ra, akkor Mári biztosan nyer. Ezt \(\displaystyle k\) szerinti indukcióval bizonyítjuk.
Ha \(\displaystyle k=1\), akkor Mári már nyert. Ha \(\displaystyle k>1\), akkor Mári a \(\displaystyle k\theta\) nagyságú szöget \(\displaystyle \theta\) és \(\displaystyle (k-1)\theta\) nagyságú részekre osztja. Az egyik keletkező háromszögben így van egy \(\displaystyle \theta\) nagyságú szög, a másikban pedig egy \(\displaystyle (k-1)\theta\) nagyságú szög. Tehát bármelyiket választja Sanyi, Mári vagy azonnal nyer, vagy az indukciós feltevés alapján biztosan nyer. Mári az első lépésben egy belső magasság mentén vágja ketté a háromszöget. Így Sanyi bármelyik részt is tartja meg, az egy derékszögű háromszög lesz. Jelöljük ezt \(\displaystyle ABC\)-vel úgy, hogy \(\displaystyle A\sphericalangle=90^\circ\) és \(\displaystyle B\sphericalangle\leq 45^\circ\). Ha \(\displaystyle n=2\), akkor \(\displaystyle \theta=90^\circ\), tehát Mári már nyert. Tegyük fel ezért, hogy \(\displaystyle n\geq3\). Ekkor létezik olyan pozitív egész \(\displaystyle k\), amelyre
\(\displaystyle 45^\circ<k\theta\leq90^\circ. \)
Mári válasszon a \(\displaystyle BC\) oldalon egy \(\displaystyle D\) pontot úgy, hogy
\(\displaystyle BAD\sphericalangle=k\theta-B\sphericalangle. \)
Ez lehetséges, hiszen \(\displaystyle k\theta>B\sphericalangle\) és \(\displaystyle k\theta\leq90^\circ\). Ekkor
\(\displaystyle ADB\sphericalangle=180^\circ-B\sphericalangle-BAD\sphericalangle=180^\circ-k\theta=(n-k)\theta. \)
Másrészt, mivel \(\displaystyle B\), \(\displaystyle D\), \(\displaystyle C\) egy egyenesen vannak,
\(\displaystyle ADC\sphericalangle=180^\circ-ADB\sphericalangle=k\theta. \)
Tehát az \(\displaystyle AD\) menti vágás után mindkét keletkező háromszögnek van \(\displaystyle \theta\) egész többszörösével egyenlő szöge: az egyikben \(\displaystyle (n-k)\theta\), a másikban \(\displaystyle k\theta\). Az előző észrevétel szerint Mári bármelyik esetben biztosan nyer.
A KöMaL kiadásának, a versenyek teljes lebonyolításának, díjazásának és a díjkiosztóval egybekötött Ifjúsági Ankétok szervezésének költségeit 2007 óta a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány fizeti.
Kérjük, személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával álljon a több, mint 125 éve alapított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok mellé!
1. feladat. Valaki felírt a táblára \(\displaystyle 2026\), nem feltétlenül különböző, \(\displaystyle 1\)-nél nagyobb egész számot. Konfuciusz minden lépésben kiválaszt két egész számot, \(\displaystyle m>1\)-et és \(\displaystyle n>1\)-et két különböző helyről a táblán, és ezt a két számot kicseréli a \(\displaystyle \mathrm{gcd}(m,n)\) és \(\displaystyle \frac{\mathrm{lcm}(m,n)}{\mathrm{gcd}(m,n)}\) számokra. Ezt a lépést addig ismétli, amíg csak lehetséges.
(a) Bizonyítsuk be, hogy – függetlenül Konfuciusz választásaitól – véges sok lépés után pontosan egy olyan \(\displaystyle M\) egész szám marad a táblán, amely nagyobb \(\displaystyle 1\)-nél.
(b) Bizonyítsuk be, hogy az \(\displaystyle M\) értéke nem függ Konfuciusz választásaitól.
A hagyományoknak megfelelően közöljük a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia feladatainak megoldásait. A megoldások leírására idén is a magyar csapat tagjait kértük meg.
A második napi megoldások Holló Martin, Szakács Ábel és Czanik Pál munkái.