Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?
Fizika — Mintamegoldás

A P. 5729. fizika feladat megoldása

Szerk

P. 5729. Két azonos \(\displaystyle m\) tömegű, \(\displaystyle +q\) és \(\displaystyle -q\) töltésű pontszerű test kezdetben egymástól \(\displaystyle d\) távolságra, nyugalomban van. Ha a testeket egyszerre elengedjük, akkor egy idő után összeütköznek. Ha a kísérletet megfelelő erősségű, a testeket összekötő szakaszra merőleges irányú, homogén mágneses mező jelenlétében ismételjük meg, akkor a testek nem ütköznek össze.

A 2025. évi Eötvös-versenyen kitűzött feladat megoldása szerint az ütközés elkerüléséhez szükséges mágneses indukció minimális értéke: \(\displaystyle B_{\mathrm{min}}={4\sqrt{km/d^3}}\).

a) Numerikus módszerekkel határozzuk meg és ábrázoljuk a töltések pályáját \(\displaystyle {B=\tfrac{4}{5}B_{\mathrm{min}}}\), \(\displaystyle B\approx B_{\mathrm{min}}\) és \(\displaystyle B=\tfrac{5}{4}B_{\mathrm{min}}\) mágneses indukció esetén!

b) \(\displaystyle B<B_{\mathrm{min}}\) esetén határozzuk meg és ábrázoljuk \(\displaystyle B/B_{\mathrm{min}}\) függvényében a töltések összeütközéséig eltelő időt!

c) \(\displaystyle B>B_{\mathrm{min}}\) esetén a töltések periodikusan újra és újra \(\displaystyle d\) távolságra távolodnak egymástól. Határozzuk meg és ábrázoljuk \(\displaystyle B/B_{\mathrm{min}}\) függvényében ezt a periódusidőt!

A numerikus megoldáshoz segítség: Csóka Péter, Seprődi Barnabás: Fizika problémák megoldása numerikus módszerrel lapunk 2024. novemberi számában.

(5 pont)

Közli: Vankó Péter, Budapest

Megoldás. A 2026. januári szám 47. oldalán található megoldásban szereplő koordináta-rendszert használom. A cikkben szereplő (12) összefüggés alapján a test \(\displaystyle y\) irányú sebességkomponense:

\(\displaystyle v_y=\frac{Bq}{m}x. \)

Legyen \(\displaystyle x\) a bal oldali töltés távolsága az \(\displaystyle y\) tengelytől. A szimmetria miatt a jobb oldali töltés is ugyanennyit mozdul el ellentétes irányba, így a két töltés \(\displaystyle d'\) távolsága:

\(\displaystyle d'=d-2x. \)

A bal oldali testre ható \(\displaystyle x\) irányú erő:

\(\displaystyle F_x=k\frac{q^2}{d'^2}-Bqv_y, \)

amiből a test \(\displaystyle x\) irányú gyorsulása:

\(\displaystyle a_x=\frac{q^2}{m}\left(\frac{k}{(d-2x)^2}-\frac{B^2x}{m}\right). \)

A numerikus számításaim kódját Python környezetben írtam, a grafikonokat pedig a matplotlib nevű könyvtár segítségével készítettem. Kis \(\displaystyle \mathrm{d}t\) időközönként számoltam ki a töltés(ek) helyzetét úgy, hogy először \(\displaystyle \mathrm{d}y=v_y(x)\mathrm{d}t\)-vel növeltem az \(\displaystyle y\) koordinátát, majd \(\displaystyle \mathrm{d}v_x=a_x(x)\mathrm{d}t\)-vel az \(\displaystyle x\) irányú sebességet és \(\displaystyle \mathrm{d}x=v_x\mathrm{d}t\)-vel az \(\displaystyle x\) koordinátát. A szimulációim során az alábbi értékekkel számoltam:

\(\displaystyle k=9\cdot 10^9~\frac{\mathrm{Nm}^2}{\mathrm{C}^2},\quad q=10^{-6}~\mathrm{C},\quad m=1~\mathrm{kg},\quad d=1~\mathrm{m},\quad\mathrm{d}t=10^{-3}~\mathrm{s}. \)

a) A töltések \(\displaystyle x\) és \(\displaystyle y\) koordinátáit elmentettem listákban, majd grafikonokon ábrázoltam őket (1. ábra). Amikor a mágneses mezőt az elméleti minimumra csökkentettem, akkor a töltések mindig összeütköztek, mert a szimulációm véges időváltozásokkal számol, emiatt a mágneses mezőt egy kicsivel az elméleti minimum fölé kellett emelnem.


1. ábra

b) A szimulációt addig futtattam, amíg \(\displaystyle x\geq\tfrac{d}{2}\) lett, mert a szimmetria miatt ilyenkor ütköznek a testek. Ezt 0-tól \(\displaystyle B_{\mathrm{min}}\)-ig százszor lefuttattam, majd a listába elmentett időértékeket ábrázoltam \(\displaystyle \tfrac{B}{B_{\mathrm{min}}}\) függvényében (2. ábra). \(\displaystyle B=0\) esetében a töltések csak a Coulomb-erők hatására összeütköznek, \(\displaystyle B=B_{\mathrm{min}}\) esetében pedig az ütközés előtt a töltések egyre jobban lelassulnak, így az ütközési idő a végtelenbe tart.


2. ábra

c) A b) részhez hasonlóan futtattam a szimulációt, de addig, amíg \(\displaystyle x<0\) lett, mivel az energiamegmaradás miatt a töltések vissza fognak térni az eredeti \(\displaystyle x\) helyzetükbe, de a véges kicsi \(\displaystyle \mathrm{d}t\) miatt túl fogják lépni egy kicsivel ezt az értéket. A periódusidőt a mágneses tér függvényében a 3. ábrán ábrázoltam. A periódusidő a mágneses tér függvényében a 3. ábrán látható. Ahogy \(\displaystyle {B\to\infty}\), úgy a grafikon egyre jobban közelít a \(\displaystyle T=\tfrac{2\pi m}{qB}\) hiperbolához, mivel nagy \(\displaystyle B\) esetén a Coulomb-erők elhanyagolhatók a mágneses tér mellett, emiatt a töltések egy ciklois mentén mozognak, amely egy egyenletes haladó mozgás és egy egyenletes körmozgás szuperpozíciója. Ez a grafikon is végtelenbe tart \(\displaystyle B=B_{\mathrm{min}}\) esetén, mivel ilyenkor a töltések egyre jobban lelassulnak, tehát egyre később térnek vissza a kezdeti \(\displaystyle x\) helyzetükbe.


3. ábra

Patócs Péter (Budapest, Kempelen Farkas Gimn., 10. évf.)

4 dolgozat érkezett. Helyes Patócs Péter megoldása. Hiányos (2 pont) 1, nem értékelt 2 dolgozat.

Matfund — Támogatás

Kérjük, támogassa adója 1%-ával a KöMaL-t!

A KöMaL kiadásának, a versenyek teljes lebonyolításának, díjazásának és a díjkiosztóval egybekötött Ifjúsági Ankétok szervezésének költségeit 2007 óta a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány fizeti.

Kérjük, személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával álljon a több, mint 125 éve alapított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok mellé!

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. májusi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. novemberi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. áprilisi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. januári száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. februári száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. októberi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. szeptemberi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. márciusi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2025. decemberi száma

Fizika — Mintamegoldás

A G. 926. fizika gyakorlat megoldása

G. 926. Két egyforma rúdmágnes mindegyike 0,5 N súlyú. Ha az egymással érintkező mágneseket vízszintes, súrlódásmentes asztalra tesszük, akkor 1,5 N nagyságú, vízszintes erővel tudjuk azokat szétválasztani (1. ábra).

A mágneseket a 2. ábrán látható módon felfüggesztjük.

a) Mekkora a feszítőerő a fonálban, és mekkora a felületi nyomóerő a mágnesek között?

b) Oldjuk meg a feladatot úgy is, hogy az egyik mágnes 0,5 N, a másik pedig 1 N súlyú, és a közöttük kialakuló vonzóerő változatlanul 1,5 N!

Fizika — Mintamegoldás

A P. 5720. fizika feladat megoldása

P. 5720. Az ábrának megfelelően egy \(\displaystyle R=100~\Omega\) ellenállást, egy \(\displaystyle L=1~\mathrm{H}\) tekercset és négy egyforma \(\displaystyle {C=20~\mu\mathrm{F}}\) kondenzátort kapcsolunk össze. Az \(\displaystyle A\) és \(\displaystyle B\) pontokra \(\displaystyle {f=50~\mathrm{Hz}}\) frekvenciájú, \(\displaystyle U_{\mathrm{eff}}=220~\mathrm{V}\) váltóáramú feszültséget kapcsolunk.

a) Mekkora az áramkör hatásos teljesítménye?

b) Mekkorára módosítsuk a \(\displaystyle C\) kapacitásokat, hogy az áramkör meddő teljesítménye nulla legyen?