Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?
Beszámoló — Rátz László vándorgyűlés

Beszámoló a 65. Rátz László Vándorgyűlésről

Kozma Katalin Abigél

Idén a Rátz László Vándorgyűlés Esztergomban zajlott július első felében.   Több helyen olvashattunk már beszámolót a változatos programokról (ematlap.hu, bolyai.hu), így ebben a cikkben csupán szemezgetünk az előadásokból és egy Beke Manó emlékdíjjal kitüntetett tanárnőt is megszólaltatunk. Az első napon az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Óvoda és Általános Iskola zsúfolásig megtelt dísztermében Gloviczki Zoltán beszélt a múltbéli és a holnapután iskolájáról. Az egyik mondata akár a rendezvény jelmondatának is beillett volna: Ne elvárjunk, hanem tanítsunk. Másnap már kora reggeltől négy szekcióban a legkülönfélébb szakmai programokon vehettek részt a matematikatanárok. Az Így tanítanánk mi (itm.renyi.hu) kezdeményezésről Magyar Eszter és Ujházy Márton tartott egy fantasztikusan interaktív foglalkozást. Csütörtökön Molnár István lenyűgözte a hallgatóságot, amikor bemutatta, hogy a számtani közép akár háromszögekkel kapcsolatos nehéz példákban is előfordulhat. A legkitartóbb résztvevők még az utolsó napon is a bőség zavarával küzdöttek, hiszen Taricska Dávid és Fonyó Lajos is kiváló geometriai témájú szemináriumot tartott. És aki minden nap ott volt, segített, szervezett, pakolt, csoportot kísért: Tatár Zsuzsanna Mária tanárnő, aki a nyitónapon Beke Manó emlékdíjat kapott. Bokros teendői mellett is jutott arra ideje, hogy válaszoljon kérdéseinkre.

Mikor szerette meg a matematikát? Mi terelte az érdeklődését a matematika irányába?

A számok szeretete már gyerekkoromban elkezdődött: amint megtanultam beszélni, számolgattam a körülöttem lévő dolgokat. Az Esztergomi Bazilika lépcsőfokait például állítólag így számoltam: „1, 2, 9, 6”. Ma már az 1296-hoz hasonló számok érdekességeit vizsgálom; ez például négyzetszám és negyedik hatvány is, továbbá osztható a számjegyeinek összegével. Szüleim pedagógusok voltak, és példát mutattak abban, hogyan lehet szeretettel és lelkesedéssel tanítani. Jó matematika tanáraim voltak, akik közül többen Beke Manó-emlékdíjat kaptak. Sokat jelentettek a matematikai témájú könyvek is, például Varga Tamás Játsszunk matematikát! és Péter Rózsa Játék a végtelennel című műve. A feladatokat rejtvényként éltem meg, a szüleim és tanáraim biztatása pedig tovább erősítette az érdeklődésemet.

Egy mai diáknak az érdeklődését hogyan lehet a matematika és a természettudományok irányába terelni, hogyan lehet fenntartani?

A játék a kisebbeknél elengedhetetlen, de a nagyobb tanulóknál is élvezetessé teheti a matematikát. A természettudományokat a tananyaghoz kapcsolódó, életkornak megfelelő kísérletekkel lehet színesíteni. A meglepő vagy mulatságos tapasztalatok könnyebben rögzülnek, mert a diákok élményekhez kapcsolhatják a tanultakat.

Milyen módszertani eszközöket használ az óráin?

Fontosnak tartom, hogy a tanórán mindig történjen valami, és a diákok ne csak hosszú órákon át üljenek a padban. Egyszerű mozgásos feladatokkal is fel lehet dobni az órát: például pozitív eredménynél felállnak, negatívnál leguggolnak, nullánál pedig elhagyják a termet – ezt persze inkább az óra legvégén érdemes kipróbálni. A heti három matematikaóra és a 30–36 fős, bontatlan osztályok megnehezítik a munkát, de sokféle eszköz áll rendelkezésre: társasjátékok, szabadulószoba, Kahoot-kvízek és közös, játékos feladatok. Leginkább az együtt végzett játékokat szeretem.

Hogyan látja a jövőt? Milyen szerepe, feladata van, illetve lesz a tanároknak az MI megjelenésével?

Édesanyám tanítónőként maga készítette, rajzolta, vágta az osztálydekorációt, az órákra a segédanyagot. Ma már a tanárok könyvekből szkennelt ábrákat, online interaktív feladatokat, internetes segédanyagokat és MI által készített tartalmakat is használhatnak. Nagy feladatbázisok is segítik a munkát, és módszertani továbbképzéseken is sok ötletet lehet gyűjteni. A feladatok tudatos kiválasztása és a kreatív óravezetés azonban továbbra is a tanár felelőssége. Meg kell mutatni a diákoknak a gondolkodás és a példamegoldás örömét, valamint a tudás értékét. Az MI válaszai lehetnek pontatlanok vagy tévesek, ezért kritikusan kell őket kezelni és ellenőrizni. Ha a tanuló egyszerűen az MI-re bízza a megoldást, az alkotás élményéről is lemaradhat. A cél nem a technológia elutasítása, hanem az értelmes és körültekintő használata.

Van-e kedvenc feladata, játéka, amivel elvarázsolja a gyerekeket?


1. ábra

Sok kedvenc feladatom van. Ilyen a Fibonacci-számokhoz kapcsolódó „darabolós” rejtvény (1. ábra), amelyben ugyanazokból a síkidomokból egy 64 területegységű négyzetet vagy egy 65 területegységű téglalapot rakunk ki.

A látszólagos ellentmondás megfejtése gondolkodásra ösztönöz.

Gyerekkoromból emlékszem egy hat számlapból álló kártyajátékra is: valaki gondol egy 1 és 63 közötti egész számra, majd kiválasztja azokat a kártyákat, amelyeken szerepel (2. ábra).

A kártyák első számainak összege megadja a gondolt számot. A tanulók feladata kitalálni a játék működési elvét; informatikaórán is jól használható. Halmazelmélet tanításakor pedig a SET kártyajátékot tartom hasznosnak, amelynek online változata is van: https://playset.netlify.app/.


* 2. ábra

Miért érdemes matematika szakos tanárnak menni? Mit üzen a jövő matektanárainak?

A tanári pálya sok örömöt adhat: jó érzés, amikor a tanuló jól teljesít, javít a jegyén, sikeres érettségit tesz vagy felvételt nyer a vágyott felsőoktatási intézménybe. Aki szeret diákokkal foglalkozni, annak érdemes megfontolnia a pedagógusi hivatást. A kollégáktól is sokat tanultam. Segítjük egymást, megosztjuk a dokumentumainkat, közösen készítünk dolgozatokat és vizsgaanyagokat, valamint felvételi előkészítőket és projekteket szervezünk. Ez a közösség is hozzájárul ahhoz, hogy ma is örömmel járok iskolába. Különösen jó érzés, amikor egy diák felkiált: „Hát esküszöm, értem!” Ilyen élményeket kívánok a jövő pedagógusainak is.

A 66. Rátz László Vándorgyűlést 2027. július 6-tól 9-ig, Tatabányán rendezi meg a Bolyai János Matematikai Társulat, amelyre szeretettel várnak minden érdeklődő matematikatanárt és matematika szakos hallgatót.

Kozma Katalin Abigél

Matfund — Támogatás

Kérjük, támogassa adója 1%-ával a KöMaL-t!

A KöMaL kiadásának, a versenyek teljes lebonyolításának, díjazásának és a díjkiosztóval egybekötött Ifjúsági Ankétok szervezésének költségeit 2007 óta a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány fizeti.

Kérjük, személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával álljon a több, mint 125 éve alapított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok mellé!

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. szeptemberi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. májusi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. novemberi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. októberi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. januári száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. februári száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2025. decemberi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. márciusi száma

A Lap — Legfrissebb szám

A KöMaL 2026. áprilisi száma

Beszámoló — Erdős-díj

Ha ez a háromszög beszélni tudna, mit mondana erről a merőlegesről?

Róka Sándor idén februárban elnyerte a WFNMC Erdős Pál-díját. A Nemzeti Matematika Versenyek Világszövetsége (World Federation of National Mathematics Competitions – www.wfnmc.org) az Erdős Pál-díjat olyan matematikusoknak adományozza, akik hazai vagy nemzetközi versenyek szervezésével, illetve szakmai munkájukkal jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a matematikában tehetséges fiatalok minél szélesebb körben vehessenek részt magas színvonalú megmérettetésekben. (https://www.wfnmc.org/awards.html) A díj igazán nemzetközi, a kitüntetettek között minden lakott kontinens képviselteti magát. 1992 óta ítélik oda, eddig összesen 54-en kapták meg, köztük öt magyar és egy magyar születésű amerikai. (1996 – George Berzsenyi, 2000 – Reiman István, Surányi János, 2014 – Pelikán József, 2022 – Kós Géza, 2026 – Róka Sándor) A legtöbb díjjal – héttel – az Amerikai Egyesült Államok büszkélkedhet, ezt követi Ausztrália és Magyarország 5-5 díjjal, majd Kína 3-mal.

Beszámoló — IMO

Beszámoló a 67. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról

Az idei Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát (IMO) július 10. és 20. között Kína rendezte meg Sanghajban, 117 ország összesen 666 diákja részvételével.

Szakács Ábel harmadszor nyert aranyérmet.